Bár a járvány előtt is pörgettük a közösségi oldalakat, néztünk online filmeket, és válaszoltunk a főnök e-mailjére, de a vírushelyzet földcsuszamlásszerűen az internetre terelte az életünket. Elég csak a távmunkára, a digitális oktatásra, az „adatzabáló" játékokra, az online shoppingolásra vagy éppen a maratoni sorozatnézésekre gondolni.
Több mint egy év távlatából elmondható, hogy a hazai távközlési hálózatok jól vizsgáztak az internetforgalom tavalyi robbanásszerű növekedésének idején. Ehhez a többi között az Invitech korábbi, előrelátó hálózati beruházásai is elengedhetetlenek voltak. A 24.hu a digitális világ kilátásairól és az ehhez szükséges fejlesztésekről kérdezte Barta Attilát, az Invitech nagykereskedelmi igazgatóját.
– Már évekkel ezelőtt is szívesen emlegette, hogy elképesztő adatmennyiség-robbanásra készülhetünk, de gondolom, hogy ez a világjárvány még a „legvadabb" forgatókönyvei között sem szerepelt. Digitális fronton mekkora időugrást hozott a tavalyi év?
– Korábban, amikor szakmai szempontból a VAD jövőről beszéltem, akkor még nem volt pandémia. A figyelemfelkeltő mozaikszóval arra utaltam, hogy minden Virtualizálva, Automatizálva és Digitalizálva lesz. Emiatt komoly exponenciális növekedés várható, amire infokommunikációs szolgáltatóként nekünk időben fel kell készülnünk. Az IDC prognózisa szerint míg 2013-ban fejenként 0,6 terabyte adat jutott átlagosan egy főre a nagyvilágban, addig 2020-ban ez a mennyiség már 5,5 terabyte volt – ami nagyjából 3 millió képnek felel meg –, 2025-re pedig elérhetjük a 21,5 terabyte-ot is. A digitális univerzum mérete pedig a tavalyi 44 zettabyte-ról öt év múlva már a többszörösére, 175 zettabyte-ra bővülhet.
A covid-helyzet igazából a trendeket nem változtatta meg, de látványosan felerősítette és időben előrébb hozta a folyamatokat. Tavaly márciusban, a járványügyi korlátozások elrendelését követően, néhány hét alatt 30%-os ugrás volt az adatforgalomban, ami ahhoz hasonlítható, mintha „dupla karácsony" lett volna. De míg az ünnepi hajrára előre felkészülnek a cégek, addig 2020 márciusában egyik napról a másikra kellett komplett vállalatokat home office-ba költöztetni, és a lehető legtöbb területen átállni az online üzemmódra.
Szerintem ekkor körülbelül fél évet ugrottunk előre a digitális fejlődésben. Ez lehet, hogy elsőre nem tűnik soknak, de ha azt mondom, hogy ez az ugrás mindössze három hét alatt következett be, akkor már látható, hogy mekkora kihívás volt ez mindenki számára.
– A magyarországi hálózat hogyan bírta az extrém terhelést? Mire készülnek a jövőben, hiszen akárhogy nézzük, egyre több adatot fogunk „zabálni" az 5G-vel együtt és az 5G-től függetlenül is?
– Azt megnyugtató volt tapasztalni, hogy a hazai távközlési hálózat jól bírta a hirtelen megemelkedő terhelést. Mindez annak is köszönhető, hogy az elmúlt években a szolgáltatók – így az Invitech is – előrelátó módon, megfelelő tartalékokkal építették ki a rendszereiket. Az uniós digitális fejlettséget mérő DESI index szerint bár vannak fejlesztendő területek, de Magyarország az infrastruktúrában és a mobilhálózati lefedettségben is kifejezetten jó helyen áll.
Úgy gondolom, hogy ha a vírushelyzet megszűnik, a világ már akkor sem fog visszaállni a régi kerékvágásba, és az intenzív fejlődés folytatódni fog. A most bevált internetes megoldások különböző arányokban, hibrid módon, de beépülnek a cégek és az emberek életébe. Várhatóan egyre szofisztikáltabb alkalmazások is kijönnek majd. Az pedig már teljesen természetesnek fog számítani, hogyha a hagyományos meetingeken és konferenciákon valaki nem tud személyesen jelen lenni, akkor távolról is könnyen bekapcsolódhat az eseménybe.
Az adatforgalom a jövőben is látványosan növekedni fog. Az ehhez szükséges hálózatfejlesztés viszont nem néhány napos vagy hetes folyamat, hiszen akár egy-két év is eltelik egy hosszabb optikai vezeték megépítésénél – a tervezéstől az engedélyeztetésen át a kivitelezésig. Az ötödik generációs hálózathoz növelni kell például az optikai hálózattal bekötött adótornyok arányát, és több bázisállomásra is lesz szükség, de általánosan a gyorsuló digitalizáció is jelentős adatmennyiség-növekedéssel jár.
Ehhez pedig a többi között a szerverközpontok bővítésére is szükség van. Májusban be is jelentettük, hogy adatközpontjainkat – melyek közt hazánk legmagasabb szintű, TIERIII-as minősítésű datacentere is megtalálható – immár összesen 4 ezer négyzetméter alapterületűre bővítettük. A magas rendelkezésre állású adatközpontok az IT-biztonság és a felhőszolgáltatások szempontjából is kulcsfontosságúak.
– Az óriáscégek egyre inkább bekalkulálják, hogy otthon is egyre többet, egyre nagyobb sávszélességet használva „lógunk" az interneten, de a hazai vállalkozásokra áttérve, most 2021-ben mi jelenthet versenyelőnyt számukra? A járvány miatt tavaly a kisebb cégek többsége is kénytelen volt felpörgetni a digitális projektjeit, de mi a következő lépcső?
Korábban azt mondtuk, hogy aki a digitális világban előrébb jár, az egyértelműen piaci előnyben van. Mostanra ez átfordult teljesen, és ami eddig előnynek számított, az ma már egy alaplépésnek számító kötelező kör. Aki nem lépi meg a szükséges fejlesztéseket, az azt kockáztatja, hogy véglegesen lemarad a versenyben. A 2020-as évre visszatekintve, főleg a kis- és közepes vállalkozásoknál látható, hogy digitalizációs vonalon jelentős ugrás történt náluk, ami sokszor az életben maradásukhoz kellett.
Természetesen minden cégnek az egyéni digitális stratégiáját kell kidolgoznia, amelynek egyre fontosabb részei a bérelhető, felhőalapú informatika, az IT-biztonság, és az egyéb ICT-szolgáltatások, amiben mi partnerek leszünk. Emellett pedig infokommunikációs megoldásszállítóként egyértelműen kijelölt a célunk, hogy a folyamatosan növekvő igények kiszolgálására egyre nagyobb infrastruktúrát kell építenünk. Az Invitech jelenleg az ország második legnagyobb gerinchálózatával rendelkezik, amelynek hossza eléri a 10.450 kilométert, de már most azon dolgozunk, hogy az ország még több pontját kössük össze, még több cég tudjon rácsatlakozni hálózatunkra, és élni a digitalizáció előnyeivel.
