• Az euróövezet termelői árai márciusban 1,6 százalékkal csökkentek februárhoz képest, amikor 0,4 százalékos csökkenést jegyeztek fel januárral összevetve. A termelői árcsökkenést elsősorban az energiaárak 4,8 százalékos esése váltotta ki a februári 1,6 százalék alábbhagyás után.
  • Kiemelt figyelemmel várta a Fed szerdai kamatdöntését a piac, ahol végül a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot emelt a jegybank. A kezdeti reakció dollárgyengülés volt, viszont a részvénypiacokon már bizonytalanabb mozgások látszottak, hiszen a közlemény üzenetei nem voltak teljesen egyértelműek.

  • Az EKB csütörtökön tette közzé kamatdöntéséről szóló jelentését, amelyből kiderült, hogy a jegybank 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a legutóbbi 50 bázispontos döntés után, azaz lassítottak a kamatemelési tempón.
  • Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a kedden közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
Minimálisan, de gyengült a héten a forint

372 környékén indította a hetet az EUR/HUF árfolyam. A hét közepén érkezett kamatdöntések hatására gyengült, azonban péntekre sikerült visszakapaszkodnia a hét eleji szintre. Jelenleg 373 környékén mozognak a jegyzések.

Az USD/HUF árfolyamban is láthattunk a hét közepén egy kisebb kilengést, de péntekre sikerült visszatérnie a hétkezdési szintre. Jelenleg 338 környékén mozog az árfolyam.

A dollár viszont gyengült a héten az euróhoz képest. Az EUR/USD árfolyam jegyzései péntek délelőtt 1,102 környékén mozognak.

Kevesebbet költenek a magyarok

Az áremelkedések hatására a magyarok döntő többsége igyekszik csökkenteni kiadásait (86%) és az otthoni energiafogyasztását (85%) – mutat rá az EY reprezentatív kutatása. A szárnyaló infláció ellenére ugyanannyi gyógyszert és okostelefont vásárolunk, inkább a ruházatunkon és az utazásokon spórolunk.

„A lakosság csaknem kétharmada (63%) érzi úgy, hogy nem engedhet meg magának a jelenleginél nagyobb kiadásokat" – írja a jelentés. Ennek megfelelően a válaszadók többsége többnyire az ár alapján választ termékeket (79%), és kettő közül inkább a jóval olcsóbbat veszi meg, még ha rosszabb minőségű is (59%).