Milyen gyorsan és milyen módon tudta támogatni az államapparátus a kutatókat a pandémia kitörésekor?

Gulyás Tibor: Mivel már több hónap van a hátunk mögött, így azt gondolom, hogy kijelenthető, hogy egy nagyon gyors reagálást láthattunk a járvány kitörésekor. A márciusi hetekre visszagondolva azt lehet elmondani, hogy a kutatás, fejlesztés és a vállalkozások támogatásáról nagyon gyorsan tudtunk döntéseket hozni, amiknek komoly és hathatós eredményei születtek. Az élet itt minket igazol. A kutatások és a fejlesztések oldaláról azt látjuk, hogy a megfelelő projekteket kezdtük el támogatni, amik hozzák az eredményeket és támogatják az ország védekezését.

Az első lépés az volt, hogy meghatároztuk azokat a legfontosabb projekteket, amik a vírus kontrolljában tudnak segíteni. Ilyen volt például a matematikai járvány-modellezés, ami mankót ad a mindennapi döntések meghozatalához. Több hónappal ezelőtt, amikor megérkezett Európába a Covid-19, akkor a legfontosabb az volt, hogy megismerjük ezt a vírust, hiszen csak akkor vehetjük fel vele szemben a kesztyűt. Másik nagyon fontos terület volt már akkor is a megelőzés. Erre jó példa a maszkok esete, hiszen arra talán mindenki emlékszik, hogy hiány volt kezdetben a maszkokból ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy melyik maszkok a leghatékonyabbak a koronavírus elkerülésében. Ennek a kérdésnek a tisztázása érdekében rohamtempóban létrehoztunk egy laboratóriumot, ahol az országba érkező maszkokat tudtuk megvizsgálni, illetve azóta már saját maszkgyártó kapacitással is rendelkezik az ország. Végül, de nem utolsó sorban még ki kell emelni a terápiás kutatásokat, egész pontosan azt, hogy hogyan kell kezelni azokat, akik megfertőződtek a Covic-19 vírussal. Itt mindenképpen ki kell emelni a magyar favipiravir kutatásokat, amiket a már lezáruló japán tesztek is alátámasztottak és elkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok a készítménnyel kapcsolatban. Ha ezt a munkát nem kezdtük volna el már a járvány első szakaszának az elején, akkor hatalmas lemaradásban lennénk a vírussal szemben.

A kutatások mellett rendkívül fontos volt a fiatal vállalkozások támogatása is ebben az időszakban. Milyen támogatásokkal lehetett életben tartani a hazai StartUp ökoszisztémát?

Kölkedi Krisztián: A pandémia kitörésekor rögtön rájöttünk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál, hogy egy olyan gazdasági környezet alakult ki, ahol a vállalkozások és különösen a fiatal vállalkozások számára az életben maradás és az elindulás is kifejezetten nehézzé vált. Pontosan ezért az első dolgunk volt, hogy egy StartUp versenyt hirdettünk, aminek az volt a célja, hogy amennyiben valakinek (magánszemélynek, cégnek, kkv-nek) van bármilyen vállalkozási ötlete, ami kifejezetten a koronavírus-járvánnyal rezonál, akkor azt küldje be nekünk és nézzük meg mit lehet kihozni a dologból. Nem kevesebb, mint 500 tervet kaptunk a verseny keretében, amiből a szakmai zsűri 27-et talált támogatásra érdemesnek, amit azt hiszem kijelenthetően magas szám.

Felvetődhet a kérdés, hogy mennyire lehet gyors ezeknek a StartUp vállalkozásoknak a felfutása. Klasszikusan az a kép él a fejünkben, hogy egy cég elinduláskor, még a támogatások mellett is „lassú malomban őrölnek”. Ez a tétel viszont nem feltétlenül illik a StartUp — okra, hiszen olyan innovatív vállalkozásokról van szó, melyek alapból egy létező problémára reakcióként jönnek létre, így a működésük már az előtt elindul, hogy konkrétan vállalkozássá nőnék ki magukat. Ezt pedig tovább gyorsíthatja egy olyan támogatási rendszer, mint amit az NKFIH is elindított.

Van a koronavírus-járványnak egy olyan oldala, amiről nagyon kevés szó esik, mégpedig a lehetőség, amit magában hordoz. A jelenlegi globális helyzet rengeteg vállalkozásnak, kutatónak vagy fiatalembernek kínál lehetőséget arra, hogy egy hatalmasat léphessen a siker felé. A hazai StartUp vállalkozások, a fiatalok meglátták ezt a lehetőséget?

Gulyás Tibor: A magyarországi innovációs ökoszisztéma bebizonyította, hogy élünk azokkal a lehetőségekkel, amiket a koronavírus-járvány magával hozott. A vállalatok és a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek hatékonyan együttműködtek annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a szaporodó problémákra. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a már említett StartUp versenyre és egyéb programokara is rengeteg pályamunka és ötlet érkezett, ami tovább erősíti azt, hogy Magyarországon felismertük, hogy a járvány mindig szörnyűsége mellett egy ugródeszka is lehet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jelenleg is rengeteg olyan válságreakciót alkalmazunk az országban hatásosan a pandémia elleni harcban.

Kölkedi Krisztián: Azt még hozzá kell tenni, hogy az adott problémákra lehet pénzügyi eszközökkel rendkívül gyorsan reagálni, de ez még csak tünetkezelés. Emellett viszont a fennálló helyzetet hosszútávon megoldani a szektor edukációjával lehet. Konkrétan itt arra kell gondolni, hogy békeidőben a piaci viszonyokat általában egy új, innovatív cég vagy termék szokta felborítani. Ilyenkor a már régebb óta futó, kényelembe süppedt versenytársak vagy sikeresen alkalmazkodnak az új feltételekhez, vagy amennyiben ez nem sikerül, akkor akár végzetes károk is érhetik. A mostani helyzetben a „játéktáblát” nem egy új játékos borította fel, hanem egy kvázi természeti csapás és erre senki nem volt 100 százalékosan felkészülve. Ismeretlen terepre tévedt mindenki, az igazán életképesek pedig pont ebben a közegben tudnak fejlődni.

A koronavírus-járvány további hatásairól, a felemerülő lehetőségekről és a hatékony stratégiákról többet hallhatnak, ha meghallgatják Nap Vendége című műsorunk teljes adását. Szó volt még az innovációk eljutásától a megvalósulásig, illetve műsorunk második felében az első online egyetemi StartUp képzésről is kérdeztük vendégeinket. A Nap Vendégei voltak Gulyás Tibor az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára és Kölkedi Krisztián a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője. A műsorvezető Érczfalvi András.

A teljes adást itt meghallgathatják: