Költségvetési szigor, ami vissza tudná fogni az adósság növekedését – elsősorban geopolitikai tényezők, inflációs illetve recessziós félelmek miatt – szinte sehol a világban nem tud megvalósulni jelenleg. Ebben a környezetben az adósság elinflálása látszik gyakorlati lehetőségnek.

A forint stabilizálódásához magasabb kamatszint szükséges, így az irányadó ráta további emelése várható az MNB részéről – fejtette ki várakozását a szakértő. Júniusban a 0,5%-os kamatemelés amiatt volt különösen érdekes, mivel áprilisban és májusban a jegybank nem reagált hóközi lépéssel az inflációs folyamatokra. Mindez azt jelentheti, hogy a jegybank számára abszolút nem lenne komfortos, ha tartósan 400 forint felett ragadna az árfolyam az euróval szemben.

Tény, hogy nagyon sok globális tényező van, ami hatást gyakorol a régiós devizaárfolyamokra. A földrajzilag hozzánk közel eső háborús helyzet is extra kockázati prémiumot indokol, különös tekintettel a nagyarányú orosz energiafüggőségünkre. Magyarország kockázati prémiumát jól mutató ún. CDS (credit default swap) felár lényegesen magasabban van, mint az orosz-ukrán háború kitörése esetén, és tendenciájában együtt mozog a hazai fizetőeszközzel.

Az uniós források folyósításával kapcsolatos tárgyalások, a nagy hitelminősítők kommunikációja és várható lépései, valamint az energiahelyzettel kapcsolatos szankciós döntések lehetnek azok a tényezők, melyekre leginkább érdemes odafigyelni a forint szempontjából.

A Concorde Értékpapír vezető makrogazdasági elemzőjét Pallag Róbert és Vörös Benedek kérdezte  a részletekről.