A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a magyar GDP, és az éves növekedési ütem pedig 1,3 százalékra mérséklődött.
„Az első negyedéves adatok után még a 2,5-3 százalékos kormányzati célkitűzés elérhetőnek tűnt. Ehhez szükség volt bizonyos kedvező tényezők teljesülésére, azonban a második negyedéves adat ezeket a várakozásokat alapjaiban írta át. Most valószínűbb, hogy inkább 2 százalék körüli növekedésre lehet idén képes a magyar gazdaság. Az érdemi negyedéves alapú elmozduláshoz a harmadik negyedévben 1% feletti bővülésre lenne szükség" – véli Molnár Dániel.
„Azt láthatjuk, hogy az ipar jelentős problémákkal szembesül. Hónapról hónapra is csökken a termelés, valamint éves alapon is jelentős visszaesések vannak, miközben a rendelésállomány is csökken. Itt a legfontosabb problémának a külpiacaink számítanak. Elsősorban Németország emelhető ki, a német gazdaság ugyanis már hosszabb ideje, nagyjából a koronavírus-járvány óta jelentős problémákkal küszködik. Romlott a versenyképessége, elmaradtak beruházások és fejlesztések, nem volt elég forrás, miközben az orosz-ukrán háború kitörése nyomán a korábbi olcsó orosz energiaforrást drágábbra kellett lecserélniük. Mindezek pedig jelentősen visszavetették a német versenyképességet a globális piacon" – részletezte a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
A belső tényezőkkel kapcsolatban hozzátette, a magyar GDP nagyjából 60 százalékát a fogyasztás adja, vagyis ez a szegmens is tudná húzni a gazdasági teljesítményt. Ennek meg is lenne a fedezete, hiszen a keresetek dinamikusan nőnek.
„Májusi adatok alapján 14,8 százalék volt az átlagbér növekedési üteme, de az első öt hónapot tekintve is jelentős, 14 százalék feletti emelkedésről van szó. Eközben az infláció alacsony, vagyis jelentősen nőnek a reálbérek, aminek fogyasztást kellene generálnia, azonban az adatok ezt nem igazolják vissza. A kiskereskedelmi forgalom nem nő olyan mértékben, mint ahogy korábban az elemzők várták, ennél sokkal inkább visszafogott a szektor teljesítménye. Leginkább hátráltató tényezőként említhető a háztartások óvatossági motívuma. Az elmúlt évek válságai, az inflációsokk rendkívül nehéz helyzetet teremtett a háztartásokban. Vissza kellett fogniuk a kiadásaikat, valamint többen is kénytelenek voltak felélni a tartalékaikat. Ez pedig óvatosságra inti őket még mindig, így a többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le" – fejtette ki a szakértő.
Szajlai Csaba interjújában szó volt az inflációs várakozásokról, valamint a monetáris politika várható lépései és a devizaárfolyamok mellett a nemzetközi makrogazdasági trendekről is.
