Talán sohasem gondoltunk rá, de a gazdasági fejlődés fogalma térben és időben szorosan lehatárolható használattal rendelkező kifejezés - írja a Danube Capital. Közgazdasági fogalom, amely azt a folyamatot jelöli, amikor egy nemzet, régió vagy helyi közösség gazdasági jólétét és életminőségét a kívánt céloknak megfelelően javítja (ez bármi lehet, de jelenleg leginkább egy modern, jóléti társadalom). Ezt a gondolkozási keretrendszert elsősorban a nyugati civilizációhoz és a modernitás eszményéhez (az állandó fejlődés és a hagyományos társadalom szembeállítása) köthetjük; amelynek számszerűsített formája a 20-21. században lett a mindennapok része. A kapcsolódó mutatószámok is ekkor alakultak ki. A mai ember úgy értelmezi, hogy a gazdasági növekedés lényegében elhanyagolható volt kb. 150 évvel ez előttig (alábbi ábra). Fontos azt is látni, hogy több tényező játszik közre az időszak gazdasági progressziójában, mint a népesség robbanásszerű növekedése és a különféle találmányok egyre gyorsuló ütemben való bevezetése.
A világ gazdasági növekedése (GDP/fő, 1990-es $-ban számolva, az elmúlt 2000 évben) Forrás: Angus Maddison, IMF Visual Capitalist
A gazdasági növekedés egy jóval egyszerűbben megfogható jelenség. A gazdasági javak és szolgáltatások termelésének és fogyasztásának növekedését jelenti. Leggyakrabban használt mérőszáma: a GDP és a GDP/fő. A mutató hitelességét azonban számos kritika érte a múltban és ma is. Több kísérlet történt a megújítására, de eddig egyetlen egységesen elfogadott, helyettesítő mutató sem született.
Mi a baj a GDP-vel?
Leegyszerűsítő: komplex jelenségeknek csak a legegyszerűbben számszerűsíthető folyamatait tudja jellemezni. Például csak a gazdasági / anyagi jólét számít-e? Másrészt a jövedelemnek sem ismerhető minden eleme, a GDP csak a (legálisan) kereskedelmi forgalomba került termékeket és szolgáltatásokat mutatja meg; valamint az ilyen fajta mérés magában hordozza mennyiség és minőség közötti ellentétet.
Torzít: csak a helyben eladott és megtermelt áruk, valamint szolgáltatások szerepelnek benne; emellett olyan helyzeteket sem kezel, mint amikor egy vulkánkitörés alkalmas rá, hogy növelje a GDP-t (a helyreállítás költségei miatt), de a 2. világháború után is igen magas volt a gazdasági növekedés. Egy hétköznapi példával élve: több GDP-t termel, ha az ablakon megyünk ki, mint az ajtón (mert a betört üveget pótolni kell, amely alapanyagot és üveges szakembert követel meg).
Társadalmi fejlődés mérésére is használják. De mérhető-e gazdasági mutatóval a társadalmi fejlődés? Maga a társadalmi fejlődés sem értéksemleges, egyes csoportoknak kedvez, míg másoknak nem.
Társadalmi jólét mérésére használják: a gazdaság vajon lefedi-e a társadalom mélyebb dimenzióit? Adott társadalom egy szűk része számára is lehet kedvező a GDP-növekedés, miközben a többség számára kedvezőtlen.
Egyezmény eredményeképpen alakult ki, mindig lesznek ellenzői illetve hátrányosan megkülönböztettek (pl.: civilizációk szintjén nyugati és más civilizációk, vagy társadalmi csoportok között, politikai törésvonalak mentén).
A természeti vagy társadalmi tőkét sem méri a GDP.
A világ GDP-jének eloszlása Forrás: worldmapper.org
Forrás: Danube Capital
A teljes elemzést itt olvashatják el.
