Harmadik éve emelkedő forgalom

2017-ben a jobb napokon 15-20 milliárd forintos volt a forgalom. Maga a BUX index is tovább emelkedett. A kedvező külső környezet, a 2010 óta emelkedő amerikai piac ebben továbbra is vezető szerepet tölt be. Így foglalta össze dióhéjban a Budapesti Értéktőzsde tavalyi kereskedés évét Végh Richárd elnök-vezérigazgató. Szerinte a növekvő gazdasági sztorit jól lovagolják meg a magyar tőzsdei cégek.

Végh Richárd azt mondta, hogy a magyar tőzsdei cégek nagyon jól teljesítettek tavaly. A jó külső és belső gazdasági folyamatok miatt a BUX 23 százalékkal tudott emelkedni 2017-ben. 2014 év végéhez képest megduplázta értékét a BUX. A lendület pedig egyelőre kitart 2018-ban is, újabb és újabb csúcsokat dönt a magyar tőzsdemutató.

Végh Richárd a tavalyi évet elemezve megemlítette: 2017 novemberében volt először, hogy a BUX-index át tudta lépni a 40 ezer pontos határt. 2018 januárjában pedig már a 41 ezer pontot is meghaladta. A mindenkori csúcs 41 500 pont fölött, de az OTP árfolyama is tetőzött.

Részvény és kötvénykibocsátások

2017 sláger parkettre lépése a Waberer’s részvénykibocsátása volt. Végh Richárd azt mondta, hogy ezt az elmúlt 20 év legnagyobb értékű tőzsdei bevezetéseként tartják számon. A vállalat 15 milliárd forintnál is nagyobb friss tőkét tudott bevonni a gazdálkodásába. Ezt ráadásul egy egészen jól körülhatárolható cél miatt tették meg, felvásárolták egy lengyel versenytársukat. Ezzel növelték a vállalat értékét. „A Waberer’s tőzsdei bevezetése egy nagyon jó példa arra, hogyan is lehet használni a börzét, hogy egy részvénykibocsátással növekedési pályára állítsunk egy vállalkozást” – mondta a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója.

A Wingholding Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. is folytatta kötvénykibocsátásait tavaly. A tőzsde vezetésénél azt gondolják, hogy ez a pozitív tendencia idén folytatódik majd. Főleg a jelzáloglevél kibocsátásoktól várnak sokat. Itt több szabályozási változás is segíti ennek a piacnak a fejlesztését. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis előírta a kereskedelmi bankok számára, hogy a jelzáloghitelek egy bizonyos százalékának forrását jelzáloglevél kibocsátással kell fedezniük. Sőt, az MNB bejelentett egy jelzáloglevél vásárlási programot is, aminek vannak tőzsdei aspektusai.

Tőzsdei kudarcok – Norbi Update és társai

A BÉT elnök-vezérigazgatója az adásban megemlítette, hogy a tőzsdei vállalatoknak is van egy életciklusa. Végh Richárd szerint lehet olyan élethelyzet, amikor csődbe megy egy cég, és utána felszámolják. Ezzel magyarázható, hogy 2017-ben is volt olyan vállalkozás, amelyet ki kellett vezetnie a hazai értéktőzsdéről.

Szerinte nehéz megmondani azt is, hogy mikor érdemes egy vállalkozásnak tőzsdére lépnie. Erre jó kapaszkodót jelent a tőzsde által működtetett Elite Program keretfeltételei. Itt van olyan feltétel, hogy 3 milliárd forintos árbevétele kell, hogy legyen a vállalatnak, vagy éves szinten legalább 15 százalékos árbevétel-emelkedési dinamikával kell, hogy rendelkezzen a cég. Nyereségesnek kell lennie a vállalkozásnak.

Végh Richárd hangsúlyozta: nincs olyan szűkítés, hogy mely szektorbeli cégeknek lehet előnyös a tőzsdei jelenlét. Akár a járműipar, akár az ingatlanszektor cégei is lehetnének tőzsdei tagok. A Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok a jó adózási környezet miatt kiválóak lehetnek a tőzsdei megjelenésre. Egy minimális közkézhányadot is előírnak itt.

Végh Richárd arról is beszélt, hogy a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok nem keverendőek össze a nyíltvégű, ingatlanokhoz kapcsolódó befektetési alapokkal. A befektetési alapokat ugyanis folyamatosan lehet jegyezni, itt folyamatosan változik az ingatlan vagyontömege. Míg a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok (SZIT) a tőzsdén mozognak, ott lehet kereskedni a részvényeikkel. Ez viszont nem jelenti azt, hogy változna a vagyontömeg. Emiatt sokkal nagyobb ingatlantömeget tudnak menedzselni, nem kell a be- és kilépőkkel foglalkozniuk. A SZIT esetében pedig a nyereség 90 százalékát ki kell fizetni osztalék formájában. 2017 óta a Graphisoftpark és a BIF már ebben a szabályozott ingatlantársasági formában működik. Megjelenhetnek még további ingatlanos cégek a tőzsdén, akár részvény-, akár kötvénykibocsátás formájában. Ez a várakozás a Budapesti Értéktőzsde részéről.

Kis- és középvállalkozások – Xtend Piac

Végh Richárd a tőzsde 5 éves programját értékelve emlékeztetett arra, hogy már tavaly nyitottak a kis- és középvállalkozások felé. A Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy nagy a tőkeigénye a magyar gazdaságnak, ezért gondolták azt, hogy nyitnak a magyar tulajdonú cégek felé, annak érdekében, hogy exportpiacokon tudjanak megjelenni.

Az Elite Programmal kezdik el a cégek oktatását. Tavaly ebbe a programba 10 magyar vállalat lépett be. Ők egy kétéves programot kezdtek el, aminek a végén pontosan fogják tudni, hogy milyen eszközökkel lehet forrást bevonni a fejlesztéseikhez. Ez akár később tőzsdei bevezetést is jelenthet. 300 és 400 közé tehető annak a középvállalatnak a száma, amelyek alkalmasak lehetnek tőzsdei megjelenésre, akár külső tőkebevonás révén, vagy csak azért, hogy a tulajdonosok esetleg tulajdonrészt adjanak el. Az Xtend a tőzsdei bevezetés felé kacsingató cégek felkészülését segíti. Ebben a programban speciális tanácsadók állnak a cégek rendelkezésére.

Végh Richárd szerint Magyarországon a gazdaság fejlettségéhez képest a Budapesti Értéktőzsde mérete és mélysége lemaradást mutat a többi, környékbeli országhoz képest. A magyar vállalatok és a gazdaság teljesítménye egy nagyobb tőzsdét igényelne. Bár ezt el lehetne mondani Csehországról, Szlovákiáról és Romániáról is. Tőzsdei szempontból Lengyelország az abszolút pozitív példa. Ott 20 éve komoly kormányzati szándékkal támogatva építik a tőzsdét. Ez óriási versenyelőnyt jelent az ottani cégeknek. A magyar tőzsdei vezetés ezt a lemaradást próbálja behozni az 5 éves fejlesztési programjával. Szeretnék azt, hogy magyar cégek is kezdjenek el terjeszkedni a régióban, akár felvásárlásokkal, ahogy tette ezt a Waberer’s és a Dunahouse is.

A BÉT elnök-vezérigazgatója beszélt arról is, hogy tavaly elindítottak egy elemzői- és árjegyzői programot. Ebbe 11 cég került be. A tőzsde finanszírozásában, befektetési szolgáltatók nagyon jó minőségű elemzésekkel állnak elő, és célárakat is megfogalmaznak, a blue chipeken kívüli cégekre. „Úgy látjuk, hogy ez már az elmúlt időszakban is jótékonyan hatott a tőzsdei kereskedési forgalomra” – mondta Végh Richárd.

A magyar tőzsdei részvények többségét külföldiek birtokolják, nagyjából a papírok 65 százalékát. A hazai magánbefektetők részvénykitettsége meglehetősen alacsony. Bár a hazai háztartások pénzügyi vagyona 41 ezer milliárd forint, azonban ebből mindössze 1,2 százaléknyi megtakarítást fektettek magyar részvényekbe. 500 milliárd forint körüli összeget. Ez így is rekord, mert még sohasem birtokolta ekkora összegű részvényt a magyarok.

Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap

A Széchenyi Tőkebefektetési Alapkezelőn keresztül, akár 20 milliárd forint értékben kaphatnak tőkét a magyar középvállalatok, amelyek az Xtend piacon vannak. Állami- és EU-s forrásból tőzsdei felkészítést is kaphatnak a vállalkozó szellemű cégek.

A BÉT elnök-vezérigazgatója megemlítette, hogy 2019 és 2020-ban kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre, 2020 után pedig az új EU-költségvetésben még nem lehet tudni, hogy mekkora támogatási pénz áll majd rendelkezésre. Ezért Végh Richárd szerint egyre inkább fel fog értékelődni a tőkepiaci forrásbevonás.

2018-ban megjelenhetnek újabb vállalatok a Budapesti Értéktőzsdén. Az Xtend Piacon is megjelenhetnek az első részvénykibocsátók. Végh Richárd azt nem árulta el, hogy mely cégekkel folynak előrehaladott tárgyalások a tőzsdei bevezetésről, de a műsorban annyit megelőlegezett, hogy ideális esetben már az első félévben új cég jelenhet meg a tőzsdén.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést: