A kormányzótanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az EKB elnöke a zéró-közeli kamatokra és eszközvásárlásokra épülő, laza monetáris politika folytatásáról hozott döntés indoklásában elmondta, hogy a világgazdasági fellendülés keresletnövelő hatásával és a kormányok költségvetési támogatásával élénkülő euróövezeti gazdasági aktivitás ellenére is a rövidtávú kilátásokat olyan bizonytalansági tényezők árnyékolják be, mint a fertőzésszám növekedése és a lakosság átoltottságának viszonylag lassú előrehaladása.
Az átoltottsági arány növekedésével és a korlátozások lazításával párhuzamosan azonban bizton lehet számítani 2021 folyamán a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére - szögezte le beszédében Christine Lagarde. Rámutatott, egyedi és előre nem jelezhető, valamint átmenetileg fellépő tényezőknek, valamint az energiaárak emelkedésének köszönhetően erősödött az inflációs nyomás az elmúlt hónapokban az euróövezetben. Mindamellett a maginfláció gyengén alakul a lanyha gazdasági teljesítmény és a csekély kereslet miatt. Az EKB elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy a járvány idején emiatt is különösen fontos a bizonytalansági tényezők enyhítése és az üzleti bizalom megerősítése a kedvező finanszírozási kondíciók biztosítása révén a gazdasági aktivitás élénkítése és az árstabilitás megvédése érdekében. A kormányzótanács ezért döntött a kamatok változatlanul hagyása mellett - mondta, hangsúlyozva, hogy a kamatszinten nem is fognak változtatni mindaddig, amíg az inflációs prognózisok az előrejelzési távlatokon belül nem konvergálnak a 2 százalék közeli célhoz. Az EKB elnöke beszédében megerősítette az eszközvásárlási programok folytatásáról a közleményben tett bejelentéseket is, hangsúlyozva, hogy ezek a monetáris politikai eszközök nagyban hozzájárulnak a kedvező finanszírozási kondíciók biztosításához a gazdaság minden szektorában, támogatják a gazdasági növekedést és hozzájárulnak az árstabilitás biztosításához középtávon. Elmondta, hogy az EKB szoros figyelemmel követi a devizaárfolyamok alakulását a középtávú inflációs folyamatokra gyakorolt lehetséges hatásuk szempontjából és kész minden rendelkezésére álló monetáris politikai eszközt bevetni a fogyasztói áraknak az inflációs célhoz igazodó alakulásának biztosítása érdekében.
Christine Lagarde a monetáris politikai döntés alapjául szolgáló makrogazdasági környezetet felvázolva közölte, hogy 2020 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék és így 3,9 százalékos elmaradásba került a járvány előtti egy évvel korábbi helyzethez képest. A legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az idei első negyedévben is tovább csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék, de a második negyedévben már kezdetét veszi a fellendülés. Márciusban 1,3 százalékra emelkedett az euróövezeti infláció a februári 0,9 százalékról elsősorban az energiaárak növekedése miatt, miközben az energia és élelmiszerárak nélkül a fogyasztói árak emelkedésének az üteme lassult - mutatott rá az EKB elnöke. Az elkövetkező hónapokban viszont a maginfláció is növekedhet számos egyszeri tényező következtében, amelyek hatása a jövő évtől kezdve már enyhül majd.
Az EKB a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére számít az átoltottsági arány növekedésével az év hátra lévő részében. Az euróövezeti gazdasági fellendülés a belső és a külső kereslet növekedésre támaszkodik majd a költségvetési ösztönzők és a kedvező finanszírozási kondíciók támogatásával.
