Nem a meglepetések testülete az Európai Központi Bank, legutóbbi ülésükön sem változtattak a lényegi kondíciókon. Sőt, mivel Draghi szerint a jelenlegi negatív kamatszintek nem okoznak fennakadásokat a bankrendszerben, így még 2020 második feléig is várhatunk egy kamatemelésre. Vagy éppen egy kamatvágásra, látva a gazdasági lassulás ütemét és figyelve a tengerentúli jegybanki kommüniké változását. „Van aggodalom az EKB háza táján, de Draghi fenntartja annak a látszatát, hogy egy nagyobb gazdasági lassulás esetén aktívan tudjon fellépni a testület”- ezt már az OTP Treasury főosztályvezetője, Fazekas Gábor mondta a Trend FM reggeli műsorában.

Fazekas Gábor szerint az EKB elnöke, Mario Draghi megfelelően kommunikált a piacok számára, hiszen elismerte a külső- és a lefelé mutató inflációs kockázatokat, de egy teljes fegyverarzenált vonultatott fel, amelyhez bármikor hozzányúlhat az Európai Központi Bank szükség esetén. Ilyen lehet az alapkamat változtatása, az eszközvásárlási program kiterjesztése, vagy a TLTRO program kondícióinak javítása.

És ha már TLTRO program: az EKB a válságot követően elindított programjaival gyakorlatilag ingyen pénzhez juttatta a bankokat, sőt, a legutóbbi hosszú távú hitelezési projektnél is az EKB fizetett a bakoknak azért, hogy hitelt vegyenek fel, amit aztán a vállalatok felé továbbíthatnak. Ezúttal az EKB nem tűnik ilyen bőkezűnek: most az alapkamat szintjéhez képest tíz bázisponttal magasabb szinten juthatnak forráshoz a pénzintézetek. Ez persze nem drámai szigorítás, de mindenestre üzenetértékű bejelentés.

A jelent nehéz megváltoztatni, a jövőre kell koncentrálni

Fazekas Gábor szerint az EKB laza monetáris politikájának fenntartását továbbra is az indokolja, hogy az általános piaci várakozások a reálgazdaság visszaesését vetítik előre. Az igazi konjunktúra 2008-at követően valójában csak 1-2 évig tartott az eurózónában, de az is igaz, hogy a folyamatosan felmerülő kockázatok (autóipar, Kína, Brexit) egyike sem okozott még recessziót, hiába tartottak tőle sokan. Ennél is érdekesebb lehet az inflációs várakozások gyengülése.

Az EKB célja a 2 százalékos éves áremelkedési ütem elérése, amitől ugyan most nincs messze az eurózóna (1,6 százalék), de a várakozások még csak nem is a stagnálás, hanem a folyamatos visszaesés irányába mutatnak. Az inflációs pályát az öt éves inflációs swappal prognosztizálják az elemzők, és bár ez az érték 2-2,2 százalékról indult, most már 1,2 százalék körül van a mutató. Ez pedig már 1 százalékos, jelentős különbséget jelent, ami hosszú távon ismét a defláció rémképét festheti fel a falra. Mindenesetre talán a legintőbb jel arra, hogy az EKB-nak résen kell lennie, és ha még forróbb lesz a helyzet, közbe kell avatkoznia monetáris fegyverarzenáljával.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Szűcs Péter.