Keresztyén Attila azt is elmondta, hogy szó esett a piaci kockázatokról is. Hozzátette, hogy az EKB mindig napirenden tart bizonyos kockázati faktorokat a jegybanki bejelentéseknél, nehogy elősegítsenek bármilyen, különösen árfolyamokat érintő spekulációt. Azt is elmondta, hogy az EKB mindig nagy hangsúlyt fektet a kockázati faktorokra, hogy a későbbi nem várt helyzetekben történő lépések megfelelően indokolhatóak legyenek.

Nem esett szó a török helyzetről

Mindenki azt várta, hogy akár csak közvetve is, de utal majd Mario Draghi a török helyzetre. Minden előzetes várakozással szembe ment a török jegybank döntése, amikor nem emeltek az alapkamaton. Ez azért is meglepő, mert az infláció már a 15%-ot is átlépte Törökországban, így jogosak voltak a kamatnövelési elvárások. A mostani döntés azt sejteti, hogy az előrehozottan újraválasztott Recep Erdogan túl nagy befolyást szerzett a török jegybank döntéseiben. Keresztyén Attila szerint az EKB azért határolódik el a törökországi eseményektől, hogy még véletlenül se befolyásolják az ottani helyzet alakulását. Hozzátette, hogy ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni a törökországi eseményeket és Mario Drakhi akár közvetve utalhatott volna a török eseményekre. Ezt megtehette volna azzal is, hogy kihangsúlyozza a jegybanki függetlenség fontosságát.

 

 

Keresztyén Attila elmondta, hogy ha a forint ugyanolyan gyengülést produkált volna, mint a török líra, akkor jelenleg majdnem 420ft-os árfolyamon állna az euróval szemben. Ez a gyengülés jól mutatja, hogy csökkent a befektetői bizalom az előrehozott választások utáni török kormányzatban. A 15% fölé kúszott infláció tekintetében a piac legalább egy 1-1,25%-os kamatemelést várt.

A török gazdaság a bizonytalan helyzet ellenére jól teljesített az elmúlt időszakban, de Keresztyén Attila kiemelte, hogy az ország pengeélen táncol. A befektetői bizalom leépülése bármikor egy gátszakadáshoz vezethet, ami megroppanthatja a török gazdaságot. Ezt nagyon jól mutatja az is, hogy a török jegybank kamatdöntése után egy nap alatt 3,5-4%-ot gyengült a deviza. Ebből a hirtelen gyengülésből látszik, hogy kiszámíthatatlan, hogy a piac türelme meddig tart ki és mikor kezdi el kivonni a tőkét a török gazdaságból. Ha ez bekövetkezik, az tovább mélyítheti a török inflációt.

A piac lassan elkezdi különválasztani a lírát a feltörekvő piaci devizáktól. Keresztyén Attila szerint ezt az is alátámasztja, hogy ameddig a forint vagy például a lengyel zlotyi az elmúlt napokban vissza tudott nyerni egy kicsit az erejéből, addig a török líra erre nem volt képes. Ráadásul a mostani kamatdöntés utáni reakciója a lírának azt mutatja, hogy a piac már nem, mint feltörekvő piaci devizát tartja számon, hanem mint egy lokális monetáris politikai problémát.

Szokatlan magatartás a norvég jegybanktól

A norvég jegybank meglepő politikát alkalmazott és bár nem emelt az alapkamaton bejelentette, hogy a későbbiekben fog. A jegybankok esetében meglehetősen szokatlan ez az egyértelmű jelzés a piac számára. Keresztyén Attila szerint a norvég jegybank viselkedése más területeken sem szokványos. Ezt azzal magyarázta, hogy ha visszatekintünk a tavalyi év végére, ott a jegybank kilátásai nem voltak túl kedvezőek. Akkoriban még azt is hangoztatták, hogy ha kell, akkor a fél százalékos alapkamatot csökkenteni fogják. A norvég jegybankot egyébként sokat kritizálták azért, mert az általános jegybanki magatartással ellentétben nem foglalkoznak annyira az inflációval. Ezt az is mutatja, hogy a korábbi 2,5%-os inflációs célt lecsökkentették 2%-ra, azzal az indokkal, hogy az könnyebben teljesíthető. Emiatt sok kritikát kaptak a piactól, de Keresztyén Attila felhívta rá a figyelmet, hogy Norvégiának az olajtól való függőségének csökkentésével sikerült a 2%-ot meghaladni és majdnem elérték a korábbi 2,5%-os célt. Az üzletkötő úgy véli, hogy ez az eredmény járult hozzá a jegybank retorikájának változásához és a későbbi kamatemelés bejelentéséhez.

Keresztyén Attilával, az OTP treasury üzletkötőjével Szűcs Péter beszélgetett.