Dr. Sáfrány Írisz kiemelte: az öröklési illeték egy ma is létező, a vagyonszerzési illetékek csoportjába tartozó fizetési kötelezettség, mely megfizetésére az köteles, akinek öröklés útján nőtt a vagyona. Az illeték tárgya az örökség, valamint minden, halálesetre visszavezethető vagyonszerzési mód, így a hagyomány, a meghagyás, a kötelesrész és a halál esetére szóló ajándékozás is.

Az öröklési illeték mértéke az egy-egy örökösnek juttatott örökség tiszta értékének 18%-a. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési illeték mértéke 9 százalék. Gépjármű, pótkocsi vagy vagyoni értékű jog öröklése esetén ez az illeték 8 százalék.

Ki az, aki mégsem köteles fizetni?

2010-ben a jogalkotó módosította a jogszabályt, ami alapján több esetben lehet illetékmentesen örökölni. Így például az örökhagyó egyenesági rokona, valamint túlélő házastársára vonatkozik az illetékmentesség. Szintén nem kell illetéket fizetni, ha az örökhagyó testvére szerzi meg az örökrészt.

A mostoha- és nevelt gyermek, illetve mostoha- és nevelőszülő öröklése esetén 20 millió összeghatárig nem köteles illetéket fizetni az örökös. Fontos tudni, hogy 300 ezer forint értékhatárig egyáltalán nem kell öröklési illetéket fizetni, függetlenül attól, hogy az örökhagyó és az örökös milyen kapcsolatban álltak egymással. A további részletekről hallgassa meg Lakatos László interjúját!