A versenyhivatal szóvivője úgy fogalmazott, hogy a most megbüntetett cégek egymással egyeztetve határozták meg a tendereken leadott ajánlataikat, így felosztották maguk között a teljes magyarországi piacot. Gondolovics Katalin elmondta, a kiszabott bírság összértéke csaknem 300 millió forint. Molnár Gábor interjúja.

A hatóság 2015-ben indított vizsgálatot, amiért a gyanú szerint egyes hazai forgalomtechnikai tevékenységeket – útburkolati jelek festését és közúti táblák kihelyezését – érintő tenderek résztvevői összejátszottak egymással. A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy az érintett cégekk egyeztették a tenderekre beadandó ajánlati áraikat, a nyertes személyét, illetve a munkákkal kapcsolatos kompenzációkat.

A vizsgálat alapján a regionális szintű jogsértések kiterjedtek egyes országos tenderekre, sőt a közbeszerzési eljárások mellett egyéb versenyeztetési eljárásokra is. A jogsértések együttesen lefedték az ország teljes területét, a piac versenyellenes felosztásában pedig a hazai, útjelfestéssel és táblázással foglalkozó vállalkozások túlnyomó többsége érintett volt. A kartell résztvevői nem csupán a magyarországi versenyszabályokat sértették meg, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés kartelltilalmát is, mivel magatartásuk érinthette a tagállamok közötti kereskedelmet.

A vizsgálat összetettsége – elsősorban rengeteg szereplője, illetve az érintett tenderek nagy száma miatt – különösen bonyolultnak számított, még a hagyományosan komplexnek minősíthető kartellügyek között is.

A 8 évig tartó eljárás során több mint 1100 aldokumentumból álló hatósági akta gyűlt össze, a GVH pedig összesen csaknem 2300 napot – több mint 6 évet – volt kénytelen várakozni különböző adatközlésekre, illetve az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások befejeződésére.

Utóbbiak közül kiemelhető az a 4 évig tartó büntetőper, amelynek lezárultáig a hatóság kénytelen volt felfüggeszteni a versenyfelügyeleti eljárását 2018 és 2022 között. A feltárt kartell ugyanis nem csupán versenyhatósági következményeket vont maga után, hanem egyes, közbeszerzéssel kapcsolatos elemei bűncselekménynek is minősültek a Fővárosi Törvényszék döntése szerint.

A Versenytanács az elkövetett jogsértések értékelésekor kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy azok a legtöbb esetben közpénzeket is érintő beszerzési eljárások felosztására irányultak, számos esetben pedig a vállalkozások vezető tisztségviselői is részesei voltak. A hatóság ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe egyes résztvevők együttműködését, ugyanis a vállalkozások csaknem fele – ún. egyezségi eljárás keretében – teljes körűen elismerte a jogsértést. Végül az ügyben 17 cégre szabtak ki bírságot, összesen 284,8 millió forintos összegben.