A vállalati kultúra és a vezetők szerepe erősödött a Covid második évében, az otthoni munkavégzés lehetősége pedig először került a TOP10-be a munkahelyválasztási preferenciák rangsorában. A csökkenő bizonytalanság sem változtatott a munkavállalók tavaly átalakult prioritásain: továbbra is az alapbér a legfontosabb, ezt a rugalmas és kiszámítható időbeosztás követi. A PwC Magyarország idén már ötödik alkalommal mérte fel a hazai munkahelyválasztási preferenciákat a fiatalok és a tapasztalt szakemberek körében. Bencze Róbertet, a vállalat HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatóját Mattyassovszky Nóra kérdezte.

Így választanak munkahelyet a fiatalok

A PwC felmérésének eredménye azt mutatja, hogy a 19-28 éves korosztályban a csökkenő bizonytalanság nem állította vissza a pandémia hatására átalakult prioritásokat, sőt bizonyos szempontok tovább erősödtek: az alapbér továbbra is a legfontosabb tényező. Ezt követi a munkaidő feletti kontroll, azaz a rugalmas és kiszámítható időbeosztás. A fiatalabb munkavállalók még azt is elfogadják, hogy a rugalmasság alkalmanként túlterheléshez vezet, viszont elvárás, hogy ezt a vállalat megfelelően kompenzálja.

A járvány hatására jelentősen átalakult a fiatalok munkahelyhez való hozzáállása. Az új helyzetben egyértelműen nőtt a vállalati kultúra szerepe, amely nemcsak a magasabb munkavállalói élmény, hanem a sikeres és a vonzó munkáltatói márka kulcsa is. Az alkalmazottak és az álláskeresők számára megnőtt a közvetlen kollégák és a vezetési stílus fontossága, ezek a tényezők a negyedik és az ötödik helyen állnak a 2021-es összesített rangsorban a fiatalok esetén. A tapasztaltabb munkavállalók számára még ennél is fontosabb a közvetlen vezető személye - ők a harmadik legfontosabb tényezőként nevezték ezt meg - amelyben a pandémiának is szerepe lehet.

„Ez az eredmény egyértelművé teszi a házi feladatot a vállalatok és vezetőik számára: a szervezeteknek alkalmazkodniuk kell az új elvárásokhoz. Újra kell gondolniuk a távmunka és az irodai munkavégzés arányát, vagy a napon belüli flexibilitás fogalmát, és meg kell érteniük, hogy a munkavállalóik más kereteket és módszereket szeretnének a munkavégzésre és a kapcsolatok építésére. Emellett nőttek az elvárások a vezetők felé, nagyobb átláthatóságot, nyílt, őszinte és hiteles kommunikációt várnak az alkalmazottak” - emelte ki Bencze Róbert a a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

Honnan fogunk dolgozni?

A tapasztalatok alapján a vállalatok eltérő módon cselekszenek most, hogy már nyitott a lehetőség a visszatérésre. Sok szervezet megőrzi a hibrid munkavégzést, van, aki visszaáll a teljes irodai jelenlétre, és van, aki még progresszívabbá válik.

Az otthoni munkavégzés kapcsán eltérőek a tapasztalt és pályakezdő munkavállalók elvárásai. A 28 év felettiek számára a távmunka lehetősége kiemelten lényeges, a negyedik legfontosabb munkahelyválasztási szempont. A fiatalok számára ugyan számít az irodai munkavégzés - hiszen segíti őket a tanulásban, kapcsolatépítésben -azonban a válaszaikból az is kiderül, hogy nem térnének vissza egy olyan vállalathoz, amely úgy dönt, hogy nem alkalmazza többé a home office lehetőségét.

A munkavégzés helye kapcsán földrajzi eltérések is kirajzolódnak a fiatalok körében: a fővárosiak számára az otthoni munkavégzés döntő fontosságúnak bizonyult; itt a nyolcadik helyet érte el, míg az ország keleti régióiban egyre hátrébb szorul; az észak-alföldi régióban pedig csupán a 23-ik helyen áll.

Kinek a felelőssége a továbbképzés?

A PwC globális vezérigazgatói felmérése szerint a vezérigazgatók 83%-a tervez vállalatuk digitális átalakulásába fektetni. A felgyorsult folyamatok még több tudást és készséget követelnek majd a munkavállalóktól, miközben a szociális és érzelmi intelligencián alapuló kompetenciák már eleve felértékelődtek a szervezetekben.

„Az alkalmazottak tisztában vannak azzal, hogy az automatizáció és a munka változó jellege miatt elengedhetetlen a készségeik fejlesztése, hogy továbbra is versenyképesek maradjanak. Többségük nyitott is új kompetenciák elsajátítására, akár teljes átképzésre. Sürgető a kérdés tehát, hogy kinek a felelőssége a továbbképzés. Felmérésünk egyértelművé teszi, hogy a munkaerő a képzéseket a munkaadóktól várja el” - mondja Örkényi Zoltán, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások menedzsere.