Thaiföld 20-21. századi történelmében a katonai hatalomátvétel nem számít egyedülálló jelenségnek, hiszen a hidegháború végéig kisebb demokratikus periódusokat leszámítva katonai vezetés állt az ország élén. Az 1990-es évek demokratikus reformjait követően 2001 és 2006 között a baloldali populista Thaksin Sinawatra töltötte be a kormányfői pozíciót, a jelenlegi politikai megosztottság kialakulása is erre az időszakra datálható. Thaksint a katonai vezetés ugyan eltávolította a hatalomból, de pártja 2011-ig ismételten győzelmet aratott a választásokon, a konzervatív elit törekvései ellenére. 2014 májusában a Prayuth Chan-o-Cha tábornok vezette hadsereg megdöntötte Thaksin húga Yingluck Sinawatra kormányát, azóta a katonai vezetőkből álló Béke és Rend Nemzeti Tanácsa vezeti az országot. 2017 tavaszára megszületett az új – a katonai vezetés elvárásait tükröző – alkotmány, de a választások kiírását számos belpolitikai fejlemény hátráltatta, többek között Bhumibol Adulyadej király 2016 októberében bekövetkezett halála.

 

 

A 2019. március 24-én megrendezett alsóházi választásokon (a 250 fős felsőház tagjait az új alkotmány értelmében már nem választják) 500 képviselői mandátum sorsa dőlt el, de a Választási Bizottság a hivatalos végeredményt csak májusra ígéri, a mandátumok pontos megoszlásáról pedig nem közölt információkat. Ennek következtében a kormányzat és a Thaksin-hoz köthető ellenzék is győztesnek kiáltotta ki magát, így nagy kérdés, hogy melyik fél lesz képes a szövetségeseivel kormányt alakítani. A felsőház szerepe ebben jelentős, így várhatóan a jelenlegi katonai vezetés továbbra is hatalmon marad.

Thaiföld meghatározó regionális szerepét támasztja alá, hogy jelenleg az ASEAN elnöke, Délkelet-Ázsia második legerősebb gazdasági hatalma, ezenkívül az USA legrégebbi szövetségese Ázsiában. Az utóbbi időben a gazdasági növekedés ugyan lassult, de globális téren az ország továbbra is meghatározó szereplő. A katonai kormányzat az USA elkötelezett szövetségese, Donald Trump elnöksége idején pedig az emberi jogok és a demokrácia kérdése sem jelent akadályt a két fél közeledésének. Kína szintén meghatározó befolyást gyakorol a thai külpolitikára, hiszen 2018-ban már az ország legfőbb kereskedelmi partnerének számított az USA-t megelőzve.

Klemensits Péterrel Lakatos László készített interjút. A beszélgetést itt meghallgathatják: