A ruhaipar, a kozmetikai cikkek és a játékok területén vizsgálja a hamisítás hatásait az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmánya: az elemzés szerint Magyarországon 189 millió eurónyi bevételkiesést okozott a vállalkozásoknak a hamisítványok forgalmazása és 4466 fő munkája szűnt meg emiatt.
Az EUIPO által működtetett Európai Megfigyelőközpont az elmúlt 5 évben nyomon követte a hamisítás gazdasági hatásait a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre érzékeny ágazatokban. A 2015-2018 közötti időszakot vizsgáló ágazati tanulmányok az Európai Unió (EU) gazdaságának tizenkét ágazatában vizsgálták a hamisítás gazdasági hatását. Azóta új információk váltak elérhetővé, amelyek lehetővé teszik a hamisítás további aspektusainak – például a hamisított áruk lefoglalásának és a hamisítással kapcsolatos bűncselekmények alakulásának – a vizsgálatát. Az EUIPO Megfigyelőközpontjának a héten megjelent új tanulmánya a korábbi módszertan alapján, de javított adatokkal, három ágazatban – a ruházati termékek, kozmetikumok és a játékok vonatkozásában – értékeli a hamisítás gazdasági hatását az értékesítés és a foglalkoztatás terén.
Becslések szerint a ruhaipar 2018-2021 között éves átlagban csaknem 12 milliárd euró bevételtől esett el a hamisítás következtében, ami az EU-ban értékesített ruházati termékek értékének 5,2 százalékát teszi ki (Magyarországon ebben az ágazatban a bevételek 6,2 százalékától, 126 millió eurótól estek el a vállalkozások). A hamisítás miatt kieső eladások következtében a ruhaipar ugyanebben az időszakban évente 160 ezer fővel kevesebb embert tudott foglalkoztatni (hazánkban 3247 fő veszítette el állását). A hamisítással leginkább érintett piacok a tanulmány szerint Németország és Olaszország.
A kieső kozmetikai eladások becsült értéke 3 milliárd euró, amely az összes eladás 4,8 százalékának felel meg (Magyarországon 7,6 százalékos, 51 millió eurós bevételkiesést figyeltek meg). A francia kozmetikai ipar a leginkább érintett, 800 millió euró éves forgalomkieséssel. Az EU-ban a becslések szerint hozzávetőleg 32 ezer (ebből 870 hazánkban dolgozó) ember veszítette el munkahelyét a kozmetikai ipart érintő hamisítás miatt.
A játékágazat a legkisebb az e tanulmányban elemzett három ágazat közül, de itt a legmagasabb a hamisítás miatt kieső eladások aránya: 8,7 százalék, amely 1 milliárd eurónyi elmaradt forgalomnak és 3 600 fővel kevesebb alkalmazottnak felel meg ebben az ágazatban (Magyarországon 13,7 százalékos, 12 millió eurós bevételkiesés mellett 349 főnek szűnt meg az állása). A játékipari hamisítás leginkább a német piacot érinti, itt a veszteség az EU játékágazatban elszenvedett összes forgalomkiesésének egyharmadát teszi ki.
„Az EUIPO felmérése jól mutatja, milyen gazdasági problémákat okoz a hamis termékek terjedése. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal közösen azon dolgozik, hogy hazánkban minél kevesebb hamisítvány legyen elérhető. Ez az összehangolt munka a fogyasztók edukációja terén vagy éppen a vámhatósági lefoglalások segíthetnek megakadályozni azt, hogy vállalkozások menjenek tönkre és munkahelyek szűnjenek meg” – emelte ki a jelentés kapcsán Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A tanulmány a pénzbeli veszteségeken és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokon túlmenően megjegyzi, hogy a hamisítás különösen a kozmetikai és a játékiparban jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet a fogyasztók számára. Az EUIPO és az Europol 2022-es, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények általi fenyegetettségről szóló értékelése szerint az ilyen potenciálisan káros termékek teszik ki az EU külső határain lefoglalt hamisított termékek 15 százalékát.
