„A koronavírus-járvány is megmutatta, hogy szüksége van az országnak az önálló élelmiszerellátásra. Mi folyamatosan tudtunk termelni a koronavírus-járvány alatt is. Nem volt olyan mértékű betegséghullám, hogy le kelljen állítani a gyártást. Ez köszönhető annak, hogy rendkívüli fertőtlenítési intézkedéseket vezettünk be, de annak is, hogy aki épp beteg lett, az otthon kivárta, amíg meggyógyul” – mondta a Trend FM műsorának nyilatkozva Makai Szabolcs.

A Talentis Agro Zrt. vezetője szerint a vállalatoknak be kell rendezkedniük a magas alapanyagárakra. „Minimális visszarendeződés várható, például a műtrágyaárakban, de a mostani árszint felébe, vagy negyedébe már nem fog kerülni többé ez a nagyon fontos alapanyag” – vázolta a helyzetet Makai Szabolcs.

A 14 termelő vállalatával mintegy 45 ezer hektáron gazdálkodó Talentis Agro Zrt. számos nagy múltú agrárvállalkozás felvásárlásán van túl. A cégek kölcsönös gazdasági előnyeinek kiaknázására törekednek. Most 35 ezer hektár szántóföldjük van, a többi erdő, szőlő, vagy más gyümölcsös. Az állattenyésztési ágazatukban évente 80 millió liter tejet termelnek, 8500 szarvasmarhával. Évi 75-80 millió tojásukkal szintén meghatározóak.

„Nem szoktunk ezekből az alapanyagokból nagyobb mennyiséget tárolni, mert senki sem gondolt arra, hogy ekkora áremelkedések lesznek. A vetőmagok csírázási képessége egyébként is különböző, itt nem is lenne sok értelme az éven túli felvásárlásnak” – tette hozzá a Talentis Agro Zrt. vezetője.

Még 2021-ben olcsó műtrágyát és vetőmagot használtak, idén már nem számolhat senki ezzel a piaci szerencsével. A négyszeresére drágult műtrágya és a szintén sokat emelkedő vetőmag- és növényvédő-szerek miatt már a hozamok is sokat esnek majd, de az energiaárakkal mindenki nehezen küzd meg a piacon.

„A sertéstenyésztésben most a Talentis Agro Zrt. veszteséges, de ez egész Európában így van. Ennek fő oka, hogy megállt a kínai húskivitel, Európa pedig nagyon exportorientált. A sertéspestis sem tett jót az ágazatnak, az alapanyag-árrobbanás pedig mondhatni, hogy szinte lehetetlen helyzetbe hozza az ágazatot. A sertéstenyésztők a túlélésre játszanak, és még nem látni a végét” – sorolta az agrárium jelenlegi kihívásait Makai Szabolcs.

Bármennyire húzzuk is az időt, a végén a termelői- és alapanyag-áremelkedést a fogyasztóknak is meg kell fizetniük. Nincs más lehetőség” – jegyezte meg a vezérigazgató. Hozzátéve, valószínűleg senki sem akarja, hogy tönkremenjenek az élelmiszeripari feldolgozók, márpedig áremelés nélkül ez várna az ágazat szereplőire.

Szorosabb együttműködés várható a Talentis Agro Zrt. és az OPUS élelmiszeripari cégei között

A Talentis Agro Zrt. csaknem 50 ezer tonna kukoricát és búzát termel, ennek felével takarmányozzák az általuk tenyésztett állatokat, a többit pedig eladják a piacon. „A cél az, hogy ne vigyük ki az értékes élelmiszer-alapanyagot külföldre, hanem itt helyben dolgozzuk fel. Ezért jó az OPUS Csoporthoz tartozó Viresol, ahol helyben, egy nagyobb hozzáadott értékű terméket állítunk elő. A búza 99,6 százalékából termék lesz, alacsony a hulladékmennyiség. Keményítőt és alkoholt is tudunk előállítani” – közölte Makai Szabolcs, az OPUS GLOBAL Nyrt. élelmiszeripari divíziójának vezetője.Újabb akvizíció után alternatív tojásokkal lép a piacra a Talentis Agro |  Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar

Megemlítette, hogy az OPUS élelmiszeripari leányvállalatok esetében páréves, csúcstechnológiával felszerelt gyárakról van szó, amit jól jelez, hogy már a külföldieknek is felkeltette a figyelmét és nemrég a német közszolgálati televízió csúcsgasztronómiai műsora is ott forgatott a gyárban. A Kall Ingrendients Kft. működése pont akkor indult, amikor az Európai Unióban eltörölték a cukorkvótákat, és valamennyi nagyobb szereplő egymásnak esett a nagyobb piaci részesedés megszerzése érdekében. Két év alatt maximalizálták a termelői kapacitást, és megtalálták a piacon a helyüket. Ez a jó munkaerőnek és a piacképes terméküknek is köszönhető.

A teljes költségük 70 százalékát az alapanyag teszi ki. A búza-, a kukorica- és az energiaárakban is óriási növekedés volt az elmúlt időszakban. A negyedéves jelentésükben is látszanak az idei tervet módosító tényezők, ennek ellenére az embereik megtartására törekednek, és működésük fenntartására.

Utánpótlás az agrárszektorban

A mezőgazdasági cégek ugyan jól teljesítettek a 3. negyedévben, de veszteséget termeltek, főként az energiaár-robbanás miatt. Ott vagyunk az egyetemeken, hogy találjunk megfelelő munkaerőt. „Ma már 200 milliós traktorokról, drónokról beszélünk. Robotkormányos kombájnt lehet irányítani. Erre már könnyebb munkaerőt találni, de lassan változik az agrárszektor megítélése” – avatta be a Trend FM hallgatóit munkaerőpiaci kihívásaikba Makai Szabolcs.

A teljes beszélgetést itt meghallgathatják: