 |
Kecskés András szerint az fontos dolog, hogy az államadósság külföldi részét 50 százalék alá tudta leszorítania kormányzat, de a kormányzati célkitűzés most csak annyi, hogy a GDP-arányosan 74,3 százalékos szintről 69 százalékra szorítsák le a teljes államadósságot. Márpedig az egyik fő maastrichti kritérium, 60 százalékos államadósság-szintet ír elő. A szakértő jónak tartja a jelenlegi magyar monetáris politikát, a költségvetési gyakorlatot azonban kritizálta, mondván, hogy nem épít magyar gazdasági brandeket. Az egyetemi docens kritizálta a nagy jegybankokat, amelyek szerinte túllazították a pénzpiaci kondíciókat.
A Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék tanszékvezetője mérsékeltnek nevezte a jelenlegi, 3 százalék körüli magyar gazdasági növekedést. Kecskés András docens szerint a szárnyaló tőzsdék mellett a 3 százalékos amerikai gazdasági növekedés szerény. „Donald Trump elnök beígért fejlesztési terveinek nemhogy a gyümölcseinek nem látszanak, még a magokat sem vetették el” – mondta a szakértő.
Az egyetemi docens szerint vagdalkozik az elnök, és a republikánus párton belül is gyengül a pozíciója. Trump pozíciója jóval gyengébb a republikánus párton belül, mint a választások előtt, és a választásokat közvetlenül követő időszakban volt.
A protekcionista gazdaságpolitika érdekében a szakértő szerint Donald Trump eddig tulajdonképpen semmit nem tett. Fiskális szemléletet ígért. Háttérbe szorította volna a monetáris politikát, pedig most inkább ennek a korát éljük. Idén minden szem a FED kamatdöntésein van. Szeptemberben el fog dőlni, hogy milyen mértékű az infláció, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő pénzintézet emelhet-e a kamaton. Kecskés András szerint ez azért fontos, mert a jelenlegi gazdasági viszonyok között túlfűtöttek a tőzsdék. Alapvetően nincs nagy probléma, de mérsékelt a gazdasági növekedés.
Túllazító jegybankok
A tőzsdei szárnyalás nemcsak akkor lehetséges, ha épp erős a reálgazdasági növekedés. A börzék emelkedését megelőzhetik különösen rossz gazdasági időszakok is – vélte a háttérműsorban a szakértő. Az egyetemi docens úgy látja, hogy a FED-nek nem is csak a jelenlegi gazdasági helyzet miatt kellene gondolkodnia kamatemelésen, hanem azért, hogy ezekről a „katasztrofálisan alacsony szintekről már csak azért is feljebb tudjunk mászni, hogy valami gond lesz, ha visszafordul a növekedés, akkor legyen honnan visszavenni, vagyis kamatot csökkenteni.”
Kecskés András szerint szembesülnek vele a nemzeti bankok nemcsak Amerikában, hanem Európában és Norvégiában is, hogy túlhaladtak az eszközvásárlási programokkal. Ezeket a gazdasági eredményeket egy globális lazítási politika eredményeképpen hoztuk létre, és ahhoz képest nem elég jók.
Kvázi háborús helyzet a pénzpiacokon
A pénz- és tőkepiacokra nagyon vehemens és hirtelen hatással lehet. A liberális demokráciák a docens szerint korábban nem kellő súllyal kezelték Észak-Koreát. Amíg a Szaddam Husszein-féle iraki diktatúrát, vagy más hasonló berendezkedésű államot simán felszámolt a Nyugat, úgy hogy egy látszat párbeszédet folytatott velük, majd, amikor elég erősnek érezte magát, megdöntötték a diktátort. Kecskés András szerint morális szempontból természetes, hogy a diktatúrákat el kell ítélni, csak, ahogy ez történt és, ami jött helyébe, az rosszabb helyzetet szült.
Kecskés András úgy látja, hogy Észak-Korea nem akar háborút. A helyzet „attól rettenetes, amit a sajátjaival tesz.” A hidrogénbomba-robbantást és a rakétakísérleteket is úgy értékelte, mint kvázi, a belpolitikának szóló lépést. Kim Dzsong Un szerinte nagyon is ravasz ember, mert azt szeretné, hogy az államát és a hatalmát ne lehessen veszélyeztetni, és ennek a záloga az, hogy az országából nukleáris hatalmat csinált. Innentől kezdve sokkal nehezebb a helyzet, hiszen, ha Észak-Korea alul is maradna egy háborúban, nagy veszteségeket tudna okozni az ellenségeinek.
Az egyetemi docens azt mondta, emiatt talán sosem tudnak majd a helyiek kikeveredni a diktatórikus szorongatásból. Egy-egy vehemensebb reakció a térségben nagyon leránthatja a piacokat. Kecskés András viszont úgy látja, hogy bármi történjék is, ehhez a feszültséggóchoz is hozzászokik majd a világgazdaság.
A BREXIT-hez is – pár napos tőzsdei esés után – szép lassan hozzászoktak a piacok. Ilyen volt a dzsihadista terrorizmus is. A terroristamerényletek csak egy ideig hatottak a német tőzsdemutatóra, egy idő után ez is megszokottá vált. Beárazták a kockázatot – fogalmazott Kecskés András.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai
Az egyetemi docens szerint a magyar fiskális politika mindig is rossz volt, már a ’70-es évektől kezdődően, és ez most sincs másként. „A rendszerváltás után az első két kormány a privatizáció miatt minősíthetetlenül rosszul teljesített” – osztotta meg véleményét a Nap vendég hallgatóival Kecskés András. Az első Orbán-kormány alatt a szakértő szerint jó szemléletben változtak a dolgok. A következő két kormányzati időszakban a docens szerint koncepció nélküli volt a gazdasági és a monetáris politika. Kecskés András szerint a mostani kormányzat ebből annyit szépített, hogy noha a fiskális politikai felfogás továbbra is gyengélkedik, de a monetáris politika most nagyon jól reagál. Itt viszont visszaköszönnek az európai és az amerikai tendenciák.
Kecskés András azt mondta, hogy Magyarországnak összességében most jók a makrogazdasági mutatói. A nyári, 4,2 százalékos ipari visszaesés szezonális, a szakértő szerint leginkább a szabadságolásokkal van összefüggésben. Az inflációs adatok pedig nem teszik szükségessé a jegybanki beavatkozást kamatdöntés szintjén, úgyhogy „szépen tudunk csorogni a világgal.” A szakértő azt mondta, hogy 3 százalékos inflációig a Magyar Nemzeti Bank lényegében „lábhoz tett fegyverrel” tudja követni a folyamatokat, mert teljesen a kalkulált sávok között mozgunk. Ha ez felugrana 4-ig, vagy 4 fölé, akkor lenne érdemes a beavatkozáson elgondolkodni.
A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a költségvetési politikát illetően nagyon ki vagyunk téve a német járműiparnak. Sokkal helyesebb költségvetési politikai irány lenne szerinte, ha „olyan cégekből, mint például az OTP, a MOL, vagy a Pick, világkereskedelmi brandeket építenének”. Ez Kecskés András szerint nemcsak új munkahelyeket jelentene, hanem a GDP-t, a nemzeti összjövedelmünket is növelné.
Tétovázó EKB-vezetés
A Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék tanszékvezetője szerint a hagyományos értelemben vett monetarizmus „több sebből vérzik”. Kecskés András a Trend FM, A Nap vendége című műsorában azt mondta, hogy nem lehet mindent a jegybankokra terhelni. Az egyetemi docens szerint Mario Draghi EKB-elnök jelenlegi regnálását 10-15 év múlva az egyik legkevésbé hatékony időszaknak fogjuk tartani. Kecskés András azt kérdőjelezte meg a műsorban, hogy az állampapír-vásárlásokkal az európai jegybank például miért teremt olyan vak bizalmat, védőhálót, ami a kereskedelmi bankokat ismét felelőtlen gazdálkodásra késztetheti.
Kecskés András szerint az erős gazdaságok, mint például Németország és Hollandia már igényelné a lazítás visszaszorítását, a kamatemelést és a rossz eszközök kiszórását a piacról. Ezzel szemben ott van a docens szerint Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország, amelyekkel kapcsolatban továbbra is fenntartják azokat a rossz reflexiókat, ami szerint Mario Draghi jegybankelnök politikáját később majd megítéljük.
Kecskés András szerint például a kamatemelés jót tenne a szárnyaló német gazdaságnak, mert alapvetően elbírnák ezt a terhet, ezzel szemben az olasz bankrendszer nem biztos, hogy kibírná, mint ahogy a spanyolok sem.
Magyar euró?
Kecskés András komoly buktatóját látja az euró bevezetésének, hogy az államadósság szintjének semmilyen értelemben nem tudunk megfelelni, de lehet szerinte, hogy erre nincs is igazi hajlandóság. Kecskés András szerint az euró bevezetésével megszűnne a magyar monetáris mozgástér, ezen kívül az ország ki lenne téve az Európai Unió szigorú költségvetési, politikai feltételeinek.
A forintot és az eurót összemérve, Kecskés András szerint egyelőre több szól a jelenlegi magyar fizetőeszköz, mint a közös európai valuta mellett. Negatív példaként említette az olaszok gazdasági problémáit.
Szlovákia példáját sem tekinti egyértelmű sikertörténetnek a szakember. Kecskés András úgy látja, hogy az olyan önálló jegybankok reakciókészségének, mint a magyar, nem most kell megmutatkozniuk, hanem egy válságos időszakban.
Az is fontos lenne, hogy milyen árfolyamon lépnénk be az eurórendszerbe. Szerinte most például túl erős forint-árfolyamszinten vagyunk. Osztja az egyetemi docens azt a Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által is képviselt álláspontot, miszerint az euró bevezetéséhez nemcsak a pénzügyi feltételek teljesítésére lenne szükség, hanem reálgazdasági felzárkózás is kellene hozzá.
Magyarország kamatérzékenysége
Nem kamat-érzékeny a magyar gazdaság, mert sikerült lejjebb szorítani a külföldi szereplők felé fennálló tartozást. Kecskés András szerint az a gazdaság igazán érzékeny a kamatok változására, amelynek sok dollártartozása halmozódott fel. A világgazdasági kamattrendek drágíthatják meg egy ország terheit. A szakértő szerint a hazai 0,9 százalékos alapkamat-szint a világ trendjébe jól illeszkedik.
A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.
