Hogyan, milyen eszközökkel ösztönzi az állam és a szakpolitika az egészségügyi szféra szereplőinek további eredményeit, legyen szó vállalkozásokról, kutatóintézményekről vagy egyetemi-ipari együttműködésekről? Milyen lehetőségeket kínál ma a hazai és a nemzetközi pályázati környezet? Milyen út vezet a pályázók sikereihez, amelyek új és még újabb megoldások kifejlesztésével a társadalom egészének hasznára válnak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a konferencia, amelyen vállalkozások, kutatóintézmények, szakmai szervezetek és az innovációs szakpolitika képviselői gyűltek össze kötetlen, konstruktív eszmecserére. A konferencia szakmai támogatásában közreműködött a Magyar Innovációs Szövetség is.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára előadásában bemutatta az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását célzó szakpolitikai törekvéseket, amelyek a Neumann János Program stratégiai intézkedéscsomagjában is megjelennek. A jövő törekvéseiről kifejtette: Magyarország célja, hogy 2030-ra Európa legjobb 10, 2040-re a világ legjobb 10 innovátorországa közé kerüljön. Ennek érdekében számos intézkedés történt és történik, az egykori ELKH, ma HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat eredményalapú megújításától és nemzetközi pályára állításától kezdve a KFI pályázatok elvárási logikájának megújításán, a tudományos és innovációs parkok fejlesztésén át az induló innovatív vállalkozások finanszírozásának megkönnyítéséig.

Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke arról beszélt, hogy a végrehajtás szintjén milyen eszközökkel és milyen fókuszterületi stratégia mentén ösztönzi az állam a kutatói és az üzleti szféra együttműködését, az egyetemi-kutatóintézeti eredmények gyakorlati hasznosulását. Számos konstrukciót mutatott be, amelyek részben az akadémiai szektor, részben az üzleti vállalkozások számára kínálnak támogatási lehetőséget innovatív ötleteik, előremutató kutatásaik megvalósításához. A két szektor összekapcsolása, a közöttük meglévő szinergiák okos, körültekintő kihasználása lehet a jövő kulcsa, a hivatal éppen ezért sokat tesz azért, hogy ez a kormányzati vízió valósággá váljon. És nem csak a saját elgondolásaihoz mereven ragaszkodva halad előre: „A hivatal meghallja a kritikákat, figyel a visszajelzésekre" – emelte ki az NKFI Hivatal elnöke.

A medtech ökoszisztéma nagyvállalati szereplőjeként Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója, egyben a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány Kuratóriumának elnöke saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, valamint arról beszélt, hogy látja jelenleg a piacot, az ipar és a felsőoktatás közötti szinergiákban rejlő lehetőségeket, milyen fejlődési pályát és lehetőségeket vizionál a szektorban. Előadását azzal kezdte, hogy a Richter együttműködését az akadémiai szektorral új alapokra próbálják helyezni: „Nem sok jó sül ki abból, ha tízen nekiszaladunk egy magas falnak, és mindnyájan külön-külön próbálunk meg átmászni rajta. Egymás hátára állva viszont ez sikerülhet" – húzta alá az ágazatra jellemző magas belépési korlátokra utalva. Ezért a Richter új megközelítésben gondolkodik a kooperációról, amelynek lényege a szakmai hálózatba szerveződés és azon belül a tudás áramoltatása.

A konferencia második felében sikeres innovatív egészségipari vállalkozások, illetve szakmai és finanszírozó szervezetek képviselői cserélték ki gondolataikat egy kötetlen kerekasztal-beszélgetés során, amelyet Boros Áron, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség alelnöke vezetett. Szó esett az iparágat érintő nagy kihívásokról, az állam és a piac finanszírozói szerepéről, a nagyvállalatok és a kkv-k lehetőségeiről, a nemzetközi piacra lépés nehézségeiről és a követendő jó példákról is.

Van elég pénz a piacon, sőt, talán sok is, jó projektekből, jó ötletekből van kevés. Ezért nem is az a legfontosabb, hogy az állam forrást nyújtson, hanem az, hogy megfelelő működési környezetet teremtsen az innovatív vállalkozások számára – hangzott el egyebek között a szakmai konferencián.