Robert Beaglehole és Ruth Bonita szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve annak Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének résztvevői tévednek, amikor elutasítják a dohányzást érintő ártalomcsökkentést, kockára téve ezzel milliók életét.

A cikk lényegében nem mond újat azoknak, akik tájékozottak az ártalomcsökkentés témakörében, azonban a The Lancet-ben való megjelenés ténye önmagában figyelemre méltó, hiszen a lapban ismertetett vélemények érdemben befolyásolhatják a helyi és nemzetközi egészségpolitikai döntéseket.

Az új-zélandi tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a dohányzás visszaszorítását célzó erőfeszítések nem érnek célt. A dohányosok száma globálisan alig változott az elmúlt évtizedben. A világ dohányzóinak négyötöde ugyanis az alacsony vagy a közepes jövedelmű országokban található. Ezekben az országokban csak nagyon lassú az előrehaladás, miközben az ártalmas szokás okozta évi 8 millió haláleset túlnyomó többsége is ezekből az országokból kerül ki.

A WHO által megfogalmazott célt, miszerint 2030-ra a dohányzást 30 százalékkal kellene visszaszorítani a felnőttek körében, időarányosan csak az országok 30 százaléka teljesíti. A szerzők úgy vélik, hogy sem a WHO, sem a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC) résztvevői nincsenek tisztában azzal a szereppel, amelyet az innovatív nikotin- és dohánytartalmú alternatívák jelentenek a leszoktatás során, és a dohányosoknak a potenciálisan kevésbé káros termékekre való átváltásában.

Hogyan segíthet az ártalomcsökkentés?

„Az ártalomcsökkentő megközelítésben van egy nagyon sarkalatos pont, hogy a nikotinfüggőségbe lehetőleg új belépő ne legyen, és a már meglévő függők számára kínáljon szükség esetén alternatívát. Tehát az ártalomcsökkentésben is használható termékek az orvostudomány szempontjából csak akkor jók, ha az új belépőknek nem vonzók, a függőknek viszont segíthetnek abban, hogy megkapják a megfelelő nikotinadagot, ugyanakkor lehetőleg ne kapják meg az összes többi olyan vegyületet, amely daganatot, érelmeszesedést, tüdőbetegséget és halált okoz" – fogalmazott az Egészségkód című műsorunkban a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke.

Dr. Toldy-Schedel Emil hozzátette: „a nikotin a legerősebb függőséget okozó anyagnak számít, és ellentétben a többi függőséget okozó szerrel, nem okoz halálozást. Tehát nem a nikotin okozza a rákot, a tüdőbetegséget, az érelmeszesedést, hanem a klasszikus úton bevitt dohánytermékek. A körülbelül 4.000 összetevőből az a 150, amiről most már vannak bizonyított adataink, hogy milyen kórképet okoznak".

Dohányos és dohányos között is van különbség

A nikotinfüggés szempontjából három részre lehet osztani az embereket. A már dohányzók körülbelül 8 százalékát lehet gyógyszeres, pszichoterápiás, illetve ezen módszerek kombinációjával véglegesen leszoktatni erről a káros szokásról. A legtöbben ugyanakkor azért gyújtanak rá, mert rászoktak a nikotin fogyasztására. Az ártalomcsökkentés lényege az, hogy számukra a cigaretta helyett potenciálisan kevésbé káros, füstmentes alternatívákat biztosítsanak.

A szakember elmondta, hogy Magyarországon a dohányosok 22 százalékánál teljesen mindegy, hogy átesnek valamilyen eseményen, infarktuson, stroke-on vagy például kirakatnéző betegségnek nevezett érszűkülettel küzdenek, ők a tapasztalatok szerint legfeljebb csak annyi időre hagyják abba a cigarettázást, amíg az intenzív osztályon vannak.

46 százalék viszont azoknak az aránya, akik nikotinfüggők, de változtatni szeretnének ezen. Az ártalomcsökkentés szemlélete elsősorban az utóbbi csoportra fókuszál. „Orvostudományi szempontból nagyjából 5-6 évvel ezelőtt még nem volt válaszunk erre a kérdéskörre, akkor még nem tudtunk megfelelő alternatívákat kínálni" – fogalmazott dr. Toldy-Schedel Emil.

A mérföldkövet az ártalomcsökkentés területén például az jelentette, hogy létrejöttek az elektronikus cigaretták és a hevített termékek. A hevített termékeknél az volt a felfedezés, hogy míg a normál cigaretta, szivar vagy pipa 800-900 fokon ég, addig a nikotin hevítve 290 fok környékén oldódik és alakul gázneművé. „Ha tehát a nikotintartalmú anyagot hevítem, de nem égetem el, akkor a nikotin felszabadul belőle. Innentől kezdve az égéstermékeket, jellemzően a kátrányt és egyebeket vagy nem viszem be, vagy lényegesen kisebb mértékben viszem be a szervezetbe" – részletezte az egyesület elnöke.

A dohányzás és az ártalomcsökkentés fontos társadalmi kérdéseket is jelentenek. Magyarországon a becslések szerint körülbelül 2 millió dohányosból egymillió azoknak a száma, akik elképzelhetőnek tartják, hogy változtatnának a káros szokásukon. „A társadalmi vita kérdését az jelenti, hogy tudunk-e ennek a csoportnak olyan alternatívát kínálni, hogy a hagyományos dohányzás által okozott kórképek miatt ne haljanak meg 6-12 évvel hamarabb, hanem a függőség miatti káros hatások ennél minél kevesebbet – legfeljebb néhány évet – vegyenek el az életükből" – fejtette ki a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke.

Hallgassa meg az Egészségkód műsorban elhangzott interjút! Dr. Toldy-Schedel Emillel Marosi Viktor beszélgetett.