Az alapkamatot még tavaly szeptemberben emelte a Monetáris Tanács a most már 23 éves rekordnak számító szintre. Azt megelőzően utoljára 2000 februárjában volt ilyen magas a ráta.

A fundamentális inflációs kilátások az alapkamat tartós fenntartását teszik szükségessé – mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntő ülés után. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó ráta fokozatos csökkentéséhez is az ország kockázati tényezők tartós mérséklődése szükséges. Szerinte a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a pénzromlással kapcsolatos globális várakozások az elmúlt hónapokban jelentősen megváltoztak.

Hozzátette: az infláció tekintetében továbbra is óvatos jegybanki magatartás indokolt. A fogyasztói árindex üteme az év első felében csak lassan mérséklődik, a dezinfláció a második fél évben erősödhet fel.

A főbb hatások közül kiemelte, az élelmiszerinfláció gyorsulása megállt, és a dezinflációs hatások erősödése várható a következő hónapokban. A munkaerőpiac helyzetét stabilnak ítéli a jegybank, a gazdasági teljesítményt viszont lassulónak, amit az év végi visszaesés indokol. Az MNB gyorsreagálású mutatói szerint a magyar gazdaság az év első heteiben tovább lassult.