Bár a mobilhálózati technológiák adaptációja az egyes vállalatoktól, kormányoktól és szabályozási környezetektől is függ, ezért több évig is elhúzódhat, általános igazságnak tartják, hogy tízévente váltják egymást a nagy telekommunikációs szabványok – olvasható az Invitech szakmai támogatásával készült összefoglalóban a HVG Brandchannel oldalán.
Mit hoztak az előző generációk?
A legelső mobiltelefonokat összekötő hálózatot, az 1G-t 1981-ben vezették be a területen mindig élen járó skandináv országokban. Majd az analóg helyett már digitális rádiójelekkel operáló és frekvenciasávonként sokkal több embert kiszolgáló 2G 1991-ben terjedt el az északi országokban. Utóbbi a digitális adatátvitelnek köszönhetően olyan funkciókat tett elérhetővé, mint a szöveges (SMS) vagy multimédiás (MMS) üzenetek küldése.
Az internet és a mobiltelefonok párhuzamos terjedésével a 2000-es évek elejére várható volt, hogy a két világ előbb-utóbb összeér, és megszületik a mobilinternet. A 2G-re épülő adatátviteli technológiák (GPRS, EDGE) még legfeljebb 50, illetve 200 kbit/s körüli sebességre voltak képesek, de a 3G már általánossá tette a 300-400 kbit/s sebességű mobilnetezést.
Egy ideig népszerű volt a wapozás, beindultak a fényképküldések, és a világ rászokott a wifire. Ekkor azonban még mindig távolinak tűnt, hogy egyszer majd a felhasználók gond nélkül tévézzenek, streameljenek zenét és videókat, vagy épp telefonos videókonferenciákon keresztül tárgyaljanak az üzleti partnereikkel. Ezeket a lehetőségeket a több száz Mbit/s sebességű 4G hálózat hozta el a 2010-es évek fordulója környékén.
Az ötödik mobilhálózati generációt egyelőre azért nehezebb értelmezni a sokkal gyorsabb internetezésen (akár több mint 1 Gbit/s sebesség) és a kommunikáció válaszidejének csökkenésén (1-4 milliszekundum) túl, mert azok az eszközök, amelyek valóban ki tudják használni a rendszer adta lehetőségeket, még részben fejlesztés alatt állnak.
Mit ígér az 5G?
- a megszokottnál is nagyobb léptékű sávszélesség- és kapacitásnövelést,
- a késleltetés jelentős csökkenését, ezáltal is a gyorsabb mobilos internetezést.
- A technológiának a dolgok internete (IoT) fejlődésében is kulcsszerepe lesz, így az orvostechnológia, a robotika vagy az okosvárosok területén is radikális fellendülésre lehet számítani.
Egyelőre azonban még az egész világon ritka az éles 5G hálózat. A szolgáltatók jobbára csak dedikált teszthelyszíneken próbálják ki a lehetséges felhasználási módokat, és ugyan már megjelentek 5G-kompatibilis készülékek, érdemi hálózat híján azok jelenleg még részben kihasználatlanok.
Sűrűbben elhelyezett bázisállomásokra van szükség
Bár a lefedettség miatt első körben várhatóan a 4G által is használt 700 Mhz-es és 3,5 Ghz körüli frekvenciasávokon lesz elérhető az 5G hálózat, a milliméteres hullámok (MMW, 30-300 Ghz-es tartomány) használata jelenti majd az igazi újítást.
Az adatátviteli sebesség radikális növelésének azonban van egy hátulütője: a rádióhullámok centiméteres hullámhosszához képest az MMW-k csak 1-10 milliméteres hullámhosszal rendelkeznek, így sűrűbben elhelyezett bázisállomásokra van szükség, hiszen a fák vagy az épületek is elnyelik ezeket a jeleket – olvasható az Invitech összegzésében.
Ezért néhány éven belül lényegesen növelni kell az optikai hálózatba bekötött bázisállomások számát, ahol stabil 5G-s lefedettséget szeretnének elérni – ami óriási beruházást jelent. Az elmúlt évek vívmányainak köszönhetően a korábbiakhoz képest sokkal kisebb méretű cellákat akár lakóházakon vagy lámpaoszlopokon is el lehet helyezni, és egy-egy ilyen állomáson a masszív MIMO technológia révén az eddigi nyolc helyett több tíz vagy akár száz antenna is elfér. A milliméteres hullámok miatt ugyanis sokkal kisebb méretű antennákra van szükség.
Nagyberuházások és összehangolt fejlesztések
Mivel a mobiltechnológia az egyes készülékeket köti össze a rádiós bázisállomásokkal, a háttérinfrastruktúrát többnyire a vezetékes, optikai alapú hálózatok biztosítják. Magyarország ugyan úttörő volt 15-20 évvel ezelőtt a régióban a távközlési gerinchálózat kialakításában, de most az 5G korszak küszöbén megérett az idő ennek megújítására és összehangolt fejlesztésére.
„A mobil és az optikai alapú vezetékes infrastruktúra összefonódása, valamint az optikai összeköttetéssel rendelkező bázisállomások számának jelentős növelése miatt az 5G világában nagy szükség lesz a szolgáltatók együttműködésére és az összehangolt fejlesztésekre, technológiai és gazdasági okokból egyaránt" – hangsúlyozta az Invitech infrastruktúra és társzolgáltatói vezérigazgató-helyettese.
„Ebben a környezetben nagy szerep juthat az olyan, a mobilpiac végfelhasználói szegmensében közvetlenül nem érdekelt, független infrastruktúra-szolgáltatóknak, mint az Invitech. A nagy mobilszolgáltatókkal hosszú ideje eredményesen működünk együtt, a három magyarországi gerinchálózat egyikével mi rendelkezünk – és így megkerülhetetlen szereplője vagyunk már ma is a mobilszolgáltatásnak. De az egyetlen Magyarországon működő, független Tier III minősítésű adatközpontunk is nagy érték. Véleményünk szerint az Invitech érdemben hozzájárulhat az 5G-s hálózatokhoz szükséges alapinfrastruktúra mielőbbi kiépüléséhez, és nyitottak vagyunk az együttműködésre a piaci szereplőkkel" – összegezte Kis Albert az infokommunikációs vállalat álláspontját.
Egyelőre tehát, ahogy – néhány nyugati és távol-keleti nagyvárosi tesztkörnyezetet kivéve – a világon mindenhol, Magyarországon is ott tart az 5G, hogy a szolgáltatók és a szabályozók együtt ismerkednek a technológiával. Nagyon fontos azonban szem előtt tartani: az 5G elterjedésének kulcstényezője, hogy legalább egy-egy nagyobb régióban, körzetben rendelkezésre álljon a stabil, a szolgáltatási értéklánc minden elemére kiterjedő hálózati és informatikai infrastruktúra, valamint a költséges beruházások megtérülését hosszabb távon biztosító üzleti modell.
