A beszélgetés alatt a szakértő úgy vélte, hogy a tavalyi 4 százalékos gazdasági növekedés után egyáltalán nem biztos, hogy idén megismétlődik az ilyen mértékű gazdasági bővülés. (Még akkor sem, ha az első negyedév 4,4 százalékos GDP-bővülést hozott – a szerk.) Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ezt azzal magyarázta, hogy a gazdasági növekedési ciklus tetején van az Európai Unió, így Magyarország is, és törvényszerű, hogy előbb-utóbb jön a lassulás. Ez nem biztos, hogy idén következik be, de a szakértő szerint nem lenne meglepő, ha már 2018-ban sem teljesülne a 4 százalékos gazdasági növekedés. Nehéz lesz ugyanis megismételni a kétszámjegyű, akár 10 százalékos reálbér-növekedést, mert a cégek sem tudnak végtelen mértékben fizetéseket emelni, még akkor sem, ha az ebből eredő költségeik egy részét a járulékcsökkentés kompenzálja, másrészt az EU-források lendülete sem tart ki a végtelenségig.

Török Zoltán a műsorban azt mondta, hogy az idei évben választási költségvetés van, de nem abban az értelemben, mint a korábbi szavazások alkalmával. A Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy most nem több százalékponttal ugrik meg várhatóan az államháztartási hiány, hanem csak néhány tizedszázalékkal, GDP-arányosan. „A kormány azt választotta, hogy a még alacsonyabb államháztartási hiány helyett a gazdaság élénkítésére költ. Úgy kalkuláltak, hogy a gazdaságba áramló többletpénzre most nagyobb szükség van, mint hogy most tovább faragjanak, az amúgy is 3 százalék alatti deficiten” – magyarázta a kormányzati szándék hátterét a szakértő.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a piac jól reagál a kormány folyamatosságot képviselő, alacsony hiányra, és még mindig alacsony inflációra épül gazdaságpolitikájára. A választás utáni helyzetet megelőlegezve Török Zoltán azt mondta, hogy sokkal lejjebb már nem mehetnek a járulékok, mert a befizetésekre azért szüksége van az államháztartásnak. Szóba került az euró lehetséges bevezetése is. Bulgária nemrég bejelentette, hogy egy éven belül tagjai lehetnek az ERM II. árfolyam-mechanizmusnak, és onnantól két év múlva már a 20. tagja lehetnek majd az euróövezetnek. A román kormány is nemrég fejezte ki azt a szándékát, hogy 2024-re bevezetnék az eurót. Már a horvát kormány is egyre erősebb euróbevezetési szándékot fogalmaz meg, bár ott is legalább 5-6 év múlva lehet legkorábban szó erről. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ezek az országok azonban sokkal „euroizáltabbak”, mint Magyarország. Török Zoltán ez alatt azt értette, hogy már most is jelentős ezekben a gazdaságokban a devizahitelek, konkrétan az eurókölcsönök aránya, míg Magyarország ezzel pont ellentétes utat járt be. A szakértő szerint nagyon át kell számolni azt minden egyes kormánynak, hogy mikor éri meg a legkisebb kockázattal csatlakozni az euróövezethez. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.