A magánszolgáltatóknak minőségi és megfizethető szolgáltatást kell nyújtaniuk szabályozott keretek között, szektorsemleges finanszírozással, az állammal jó partnerségben – hangzott el a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete sajtótájékoztatóján. Az eseményen a legnagyobb hazai magánegészségügyi érdekképviselet újonnan megválasztott elnöke, a Doktor24 vezérigazgatója ismertette az 5 pontból álló tervezetüket.

Lancz Róbert szerint fordulóponthoz érkezett a szektor: miközben dinamikusan nő az igény a privát ellátás iránt, a piacot az élesedő verseny és az egyre szélesedő ellátási paletta jellemzi. A két Covid-év növekedése után kijelenthető, hogy a privát egészségügy a közellátást több szinten kiegészítő, megkerülhetetlen szolgáltatási tényezővé vált Magyarországon is. A magánszolgáltatók ma már kulcsszerepet játszanak a betegellátásban, és ez az új feladat másféle megközelítést kíván.

„Intézményközpontú szabályozás helyett betegközpontú keretrendszert kell alkotnunk. Az egyik legfontosabb kérdés, hogyan juthat minél több család jó feltételekkel magas színvonalú magánellátáshoz. Szerintünk erre az lenne a legjobb megoldás, ha a magánellátók nemcsak a bankkártyát, hanem a tajkártyát is elfogadhatnák" – fogalmazott az elnök. A fenti célok megvalósítása érdekében az egyesület az alábbi javaslatokat tette.

1. Szektorsemleges finanszírozás: elfogadható legyen a tb-kártya

A társadalombiztosító ugyanazt az összeget térítse a magánszolgáltatónak is, amit az államinak, és ha az adott ellátást a privát szolgáltató drágábban kínálja a többletszolgáltatások miatt, akkor csak azok többletköltsége háruljon az ügyfélre. Azokon a területeken, ahol a tb-kártyát nem lehet elfogadni, co-payment rendszerben helyettesítő megoldásokat, például vállalati finanszírozást vagy kiegészítő egészségbiztosítást szükséges elérhetővé tenni.

2. Legkevesebb várakozási idő és legtöbb figyelem

Mind a magán-, mind az állami szektorban csökkenteni kell a várakozási időt, és ezzel párhuzamosan növelni kell a páciensekre fordított figyelmet. Az orvos-beteg találkozóknál növelni kell a hasznos időt, hiszen a 20-30 perces konzultációkból jelenleg csupán 5-8 perc a tényleges orvosi feladatokkal eltöltött idő, a többi adminisztráció. A doktor idejének jobb felhasználásával az állami és a privát ellátás hatékonysága egyaránt javítható, ebben az európai best practice-ek is segíthetnek.

„Egyetértünk a napokban megfogalmazott kormányzati célokkal: valóban időszerű és szükséges a várólisták csökkentése. A magánszektor készen áll, hogy számos ellátási területen tehermentesítse a közellátást" – tette hozzá az elnök.

3. Fókuszba kell helyezni a prevenciót

Érezhetően elindult a szemléletváltás a hazai ellátásban, és fokozatosan teret nyer az a hozzáállás, hogy fontos feladat a gyógyítás mellett a betegségek kialakulásának a megelőzése is. „Prevenció területén ugyancsak jó partner a privát egészségügy: a magánszolgáltatók jelenleg is évi több tízezer szűrővizsgálattal járulnak hozzá ügyfeleik egészségének megőrzéshez" – mondta Lancz Róbert. Erre a területre nagyobb hangsúlyt kell helyezni, és a privát szektor szűrési aktivitásait össze kell hangolni az állami szűrőprogramokéval.

4. Észszerű szétválasztás és szakmai együttműködés

Az egyesület elnöke szerint indokolt esetben engedélyezni kell az átjárást a magán- és a közellátás között, mert a mereven szétválasztott rendszerek fenntartása nem szolgálja az ügyfelek érdekeit, hiszen nincs két szektorra elegendő szakember Magyarországon. Ma például egy páciens nem folytathatja a közellátásban ugyanannál a – gyakran hiányszakmában dolgozó – orvosnál a kezelését, ha magánszolgáltatónál diagnosztizálta a problémáját. Még akkor sem lehetséges ez, ha az ügyfél érdeke ezt kívánná, és a betegség komplexitása is ezt igényelné.

Az átjárhatatlan rendszer a kisebb hazai településeken még nehezebben működtethető, hiszen a limitált szakembergárda lehetetlenné teszi a rendszerek egymást kizáró szétválasztását. A szabályozás finomítása itt is elsősorban az ügyfelek érdeke és a hosszú távú fenntarthatóság feltétele.

5. Szakmai minősítési rendszert kell bevezetni

Az egészségügyben jelenleg a működési minimumfeltételek vannak meghatározva, nem pedig a maximális lehetőségek, például a szakmai protokollok terén. Az elnök szerint definiálni kell a gyógyulást leginkább segítő minőségi szintet, ennek részleteit az államnak a szakmai szervezetekkel, valamint az ügyfelek, a betegek képviselőivel közösen kell kidolgoznia.

A PRIMUS Egyesület az elmúlt években már bevezetett egy minősítési rendszert: a védjegy az ügyfelek számára kínál kapaszkodót és garanciát a minőségi szolgáltatók közötti tájékozódásban. Lancz Róbert arról is beszélt, hogy a szervezet nyitni kíván a kisebb piaci szereplők felé, partnerséget keres a szabályozókkal és a szektor mértékadó szakmai szervezeteivel, így a Magyar Orvosi Kamarával és a Vállalkozók Országos Szövetségével is.