A Reggeli Monitorban először az angolai olajáremeléssel kapcsolatos zavargásokról volt szó, aztán az EU és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás energiahordozókról szóló részéről.

„Ez az évi 250 milliárd dollár értékű Európai Unióba irányuló amerikai energiaimport alapvetően politikai deklaráció, és nagyon kevés a realitása. Az EU-tagállamok 2024-ben mindössze 76 milliárd dollár értékben importáltak amerikai energiahordozókat. Ebben lesz növekedés, főleg az LNG-oldalon, ha kivezetik az orosz földgázt” – beszélt a furcsaságokról Pletser Tamás. Az Erste olaj- és gázipari elemzője csak akkor lát erre reális esélyt, ha triplázódnak a fosszilis energiahordozók árai, de ezt nem tartja valószínűnek.

Az EU Green Deal zöldítési programja ráadásul inkább csökkentené a fosszilis energiafelhasználást, nemhogy növelné. Ettől függetlenül lesz nyomás az európai vállalatok felé, hogy vásároljanak több amerikai energiát.

„A másik furcsaság, hogy az Európai Unió 1,4 millió hordó per nap könnyű amerikai olajat vásárol, holott inkább nehéz kőolajat használnak fel az európai finomítók, mert Európában dízelhiány van. Ehhez pedig közepes és nehéz kőolaj kell, ami nincs az Egyesült Államok kínálatában” – részletezte a helyzetet Pletser Tamás.

Csökken Európa energiaigénye is. Az orosz-ukrán háborúban valószínűleg nem lesz 10 nap múlva tűzszünet, de ennek ellenére nem valószínű, hogy 100 százalékos büntetővámok lépnének életbe az orosz energiát vásárló államokkal szemben. Mert ez drágítaná az amerikaiak számára is az üzemanyagot a világpiaci árak emelkedése miatt, ez pedig nem lehet Donald Trump elnök célja. Az adásban az Erste olaj- és gázipari elemzője beszélt arról is, hogy 3 számjegyű kőolajárnál van realitása annak, hogy 5-10 éven belül elinduljon az Északi-sarkkör kőolaj- és földgázlelőhelyeinek kitermelése.

A magyar gazdaság 1 százalék alatt növekedhet idén

„Valamelyest erősebb volt a 2. negyedév gazdasági növekedése, mint, amire számítottunk. Hajszálnyi pozitív meglepetés, hogy elkerültük a technikai recessziót, mert negyedéves alapon nem csökkent tovább a magyar gazdaság. Ettől függetlenül továbbra is 0,8 százalékos gazdasági bővülést várunk a teljes évre” – értékelt Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

A lakossági fogyasztás hajtotta a magyar gazdasági teljesítményt, a beruházások továbbra is csökkennek, mint ahogy az ipar és a mezőgazdaság sem teljesít túl jól.

„Nem változott az a kép, hogy stagnáló teljesítményt láttunk az első félévben. Matematikailag van arra esély, hogy kicsivel 1 százalék alatti gazdasági növekedés legyen. Ez azért nem túl acélos teljesítmény. Probléma, hogy 2021-2022-höz képest 20-25 százalékot estek vissza a beruházások. A mostani időszakot a vállalatok szenvedik meg elsősorban. A csökkenő kereslet miatt nem mernek a vállalatok fejleszteni, beruházni” – sorolta meglátásait Nyeste Orsolya.

A Reggeli Monitor műsorvezetője, Nagy Károly. Az interjúkban elhangzott még:

  • Valóban az orosz-ukrán háború okozza-e a magyar gazdaság gyengélkedését?
  • Az energiaköltségek emelkedése emelheti-e újra az inflációt?
  • Újra kell-e szabni a 2025-ös és a 2026-os költségvetést?