Június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényt, amely több ponton is jelentős változásokat hoz a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok adózási, illetve számviteli szabályozásában.

A módosítások egyik leglényegesebb eleme az osztalékkövetelések vagyonrendelésének adózási megítélését érinti. A módosítás hatálybalépését megelőzően a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmezése alapján az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe történő bevonása adómentes jogügyletnek minősült, amit az adóhatóság egységes gyakorlata is megerősített.

Ezen értelmezés szerint a vagyonrendelő részéről a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése – vagy vagyonkezelő alapítvány esetében az alapító általi átadása – nem jelentette a rendelkezési jog gyakorlását, így különös szabályként az osztalékkövetelés vagyonrendelése, azaz a vagyonkezelő részére történő engedményezése adófizetési kötelezettséget nem keletkeztetett.

Az eddigi szabályozás a vagyonrendelőt különösen előnyös helyzetbe hozta mivel lehetővé tette, hogy az osztalékkövetelést úgy adja bizalmi vagyonkezelésbe vagy a vagyonkezelő alapítványba, hogy az osztalékra vonatkozó adókötelezettség nem merült fel.

Az új szabályozás ezzel az értelmezéssel szakít: hatályon kívül helyezi a korábbi gyakorlat alapjául szolgáló rendelkezést, és törvényi szinten rögzíti, hogy az osztalékkövetelés vagyonrendelése a magánszemély rendelkezési jogának gyakorlását jelenti. Ennek következtében a magánszemély ilyen módon adóköteles bevételhez jut, amely után 15% személyi jövedelemadót, valamint az adófizetési felső határáig 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az adókötelezettséget a saját szja-bevallásban kell megállapítani, és az esedékességig megfizetni.

Komoly kérdést vet fel ugyanakkor, hogy a NAV az új szabályozást kizárólag a jövőre nézve alkalmazza-e, vagy esetleg visszamenőleg is értelmezési alapként kívánja felhasználni korábban végrehajtott vagyonrendelések vizsgálatakor. Ez utóbbi esetben ugyanis sérülhet a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, így egy adóhatósági megállapítás jogi úton eredményesen vitatható lehet. Jelenleg nem ismert egységes álláspont arról, hogy a hatóság a módosítást időben visszamenőlegesen is alkalmazni kívánja-e. További részletekről Érczfalvi András kérdezte a Monitor Délután műsorunkban a KCG Partners szakértőit.