A kétszámjegyű hitelnövekedéshez az kell, hogy fenntartható módon növekedjen a magyar gazdaság. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint most ez a helyzet, és konvergencia van a magyar és az európai gazdaságok között. „Ha megtörténnek bizonyos versenyképességi intézkedések, akkor ez a gyors gazdasági növekedés fenntartható” – tette hozzá a jegybank igazgatója. Ehhez pedig szerinte már kapcsolódhat a kétszámjegyű hitelbővülés.

A vállalati hitelezésnél kisebb ütemű bővülést várunk, mint a háztartásoknál. A cégeknél ugyanis már 2013 óta megtörtént a hitelfordulat, akkor még a jegybank Növekedési Hitelprogramjának segítségével. A háztartások hitelfelvétele pedig a válság után, tavaly bővült először.

A céges világban leginkább a kis- és közepes vállalkozások hitelfelvétele bővül, ami Banai Ádám szerint kívánatos dolog, mert ez munkahely bővítő hatással is jár. A kisebb cégek jóval nehezebben jutnak forráshoz, mint a nagyvállalatok. Az MNB igazgatója szerint Európához viszonyítva, GDP-arányosan még bőven van tere a hitelbővülésnek. Banai Ádám példaként a lakáshiteleket hozta, ahol a gazdaság méretéhez képest 8 százalék a lakáskölcsönök aránya, míg a nyugat-európai országokban 40-50, még a régióban is 20-30 százalék ez az arány. A lakáshitelek mértékét illetően csak Románia van Magyarország mögött. Ez a jelenség egyébként a fogyasztói lakossági hitelekre is igaz. Az alacsonyabb hitelarány még mindig a válság hosszú távú jeleként értékelhető.

A hitelboommal kapcsolatos MNB-várakozásra hivatalosan egyelőre még nem reagáltak a kereskedelmi bankok vezetői, bár a jövőképet pozitívnak értékelik. A jegybank úgy látja, hogy a jelentős hitelkiáramlásra bőven képesek ma már a bankok, főleg úgy, hogy a korábbi 20 százalékról 10 százalékra, sok esetben pedig ez alá csökkent a nem teljesítő hitelek aránya. Banai Ádám szerint volt egy nagyon jelentős „tisztulási folyamat, így megvan a lehetőségük a hitelezésre. A bankok pedig rendkívül tőkeerősek, ilyen értelemben is jelentős lehetőségeik vannak hitelek folyósítására.”

Hitelezhető szektorok

Amikor a bankokat kérdezik a hitelezési szándékaikról, akkor mindig szóba kerül, hogy a kis- és középvállalkozások terítéken vannak ez ügyben. Banai Ádám úgy látja, hogy a hitel-garanciarendszer bővítése segítségével, el kellene mozdulni a kicsit kockázatosabb, kisebb vállalkozások hitelezése felé is. A Magyar Nemzeti Bank várakozása az, hogy a kereskedelmi bankok kockázati étvágya nőni fog a következő időszakban, ezt pedig a garanciarendszer mindenképpen támogatja majd. A start up-oknak már nem biztos, hogy a banki hitelezés a megfelelő. Itt talán előnyösebb lenne a forrásnyújtás szempontjából a tőkealapok aktív szerepére.

A háztartásoknál a szabad felhasználású jelzáloghitelek visszaszorultak, az emberek inkább a fogyasztói hiteleket részesítik előnyben. Az ingatlanhitelek továbbra is népszerűek, de az ingatlanpiaci tranzakcióknak, egyelőre csak a 40 százalékához kapcsolódik valamilyen jelzáloghitel.

A lakás-hitelpiac a válságot követő 5 év visszaesés után talált magára. Először a megtakarítások jelentek meg az ingatlanpiacon, még 2013-ban. A csökkenő kamatokat próbálták meg ingatlanpiaci hozamokkal kiküszöbölni az emberek.

Az MNB igazgatója úgy látja, hogy alapvetően már könnyű jelzálog-hitelhez jutni, de mindenesetre a fogyasztók dolgát szerinte megkönnyítette, hogy kialakították a fogyasztóbarát, minősített lakáshitelt. A felvett ingatlankölcsönök 70 százaléka már ilyen típusú, ami Banai Ádám szerint jól mutatja a konstrukció sikerét. A jegybank szerint egyelőre nincs ingatlanlufi, mert nőnek a jövedelmek, sőt, az egészséges szinttől is elmarad egyelőre az ingatlanhitelezés. A budapesti ingatlanpiac szembetűnően gyorsan pörög. Vidéken egyelőre a nagyvárosokban érzékelhető áremelkedés, a kisebb településeken ez „lassan csorog le”. Az árak alakulása nagyon-nagyon függ a régiótól. Banai Ádám példaként említette, hogy a Balaton környékén is viszonylag gyors az áremelkedés. Budapesten, a belvárosi kerületekben 25-30 százalékos a külföldi vásárlók aránya. A fővárosban apavetővé vált a befektetési célú ingatlanvásárlás. A tranzakciók 40-50 százaléka ilyen jellegű. Évente 6-8 százalékos hozam érhető el egy átlagos lakás kiadásával. Továbbra is lassan bővül az ingatlankínálat, ezért is tartós az áremelkedés a lakáspiacon. Banai Ádámmal, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójával Szajlai Csaba beszélgetett. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.