Virovácz Péter a műsorban emlékeztetett arra, hogy a kamatok még jövő év nyaráig ezen a szinten maradhatnak, és csak 1 év múlva mozdulhat el az EKB a 0 százalékos alapkamatról és a mínusz 0,4 százalékos betéti kamatról. Az ING vezető elemzője a piaci logikából kiindulva – miszerint augusztus végén, szeptember elején jönnek vissza a befektetők a nyári szabadságról – arra következtetett, hogy a 2019. szeptember közepi ülésen emelhet először kamatot az európai jegybank. A sors furcsa fintora, hogy az már a jelenlegi elnököt, Mario Draghi-t alig érinti, mert az lesz az utolsó előtti kamatdöntő ülése az EKB élén. A valódi monetáris szigorításról szóló döntést tehát már egy új elnök vezetése mellett hozhatja meg az eurót felügyelő központi bank.

Az ING vezető elemzője szerint persze függ attól is az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusának kezdő időpontja, hogy lesz-e rendkívüli piaci helyzet. Virovácz Péter utalt a Donald Trump és Jean-Claude Juncker közötti, szerdai találkozóra. Egyelőre úgy tűnik, hogy enyhült a kölcsönös vámbevezetéssel való fenyegetőzés az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Az ING szakértője szerint arra is figyelnie kell az Európai Központi Banknak, hogy ne járjon úgy, mint 2011-ben. Akkor kicsit elindult az infláció, mire kamatot emeltek, és ez el is indította Európában az adósságválságot a dél-európai országokban, de Írországban is. Ezt a hibát Virovácz Péter szerint biztosan nem akarják megismételni.

A műsorban szóba került a feltörekvő piaci helyzet is. A héten a török jegybank nem emelt a kamatokon. Mivel minden oka meg lett volna a szigorításra, de vélhetően Erdogan államfő nyomására nem emelt a kamatokon, ezért kimondható, hogy a török központi bank már nem független. A török líra sokat gyengült a döntés után, de nem omlott össze az árfolyam. A piac egyelőre ezt elszigetelt eseményként kezeli. A forint árfolyama most 326 környékén mozog az euróval szemben. Az ING vezető elemzője szerint a piac többsége, még mindig a forint további árfolyamgyengülésére számít. Virovácz Péter azt mondta, hogy az első kört a Magyar Nemzeti Bank nyerte a 3,1 százalékos inflációval, és a csökkenő olajárakkal, de ettől még a befektetők továbbra is alacsony költség mellett tudnak a forint ellen játszani.

Venezuelában Nicolas Maduro elnök bejelentette, hogy a hiperinfláció miatt öt nullát levágnak a Bolivár árfolyamából. Az ING vezető elemzője szerint a bejelentésnek pénzügytechnikai szempontból nem sok értelme van. Mert emiatt új bankjegyeket kéne nyomtatni, amihez papír és festék kell. Ezeket az eszközöket Venezuela nem igazán gyártja, újra dollárért kellene megvásárolnia őket, ami ismételten csak gerjeszteni fogja a már amúgy is 1 millió százalék felé közelítő inflációt. A pénzügyi trükközés egyébként sem oldja meg, hogy Venezuelában gyakorlatilag nincs termelés, és fő exportcikkét, a kőolajat is egyre nehezebben tudja kibányászni, az évek óta elmaradó karbantartási munkák miatt. Itt hallgatja meg a teljes beszélgetést.