Már hosszú ideje a levegőben lógnak az amerikai kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások, amelyek az utóbbi hetekben különösen felfokozódtak. Az amerikai munkanélküliségi ráta három éve a legmagasabb szintre, 4,3 százalékra emelkedett, ami után az elemzők már 50 bázispontos kamatvágást kezdtek el vizionálni a jegybank szerepét betöltő intézet, a FED részéről. Bár ezek a várakozások mostanra 25 bázispontra enyhültek, az szinte biztosnak tűnik, hogy a testület a következő ülésén, szeptemberben lejjebb szállítja az alapkamatot.
Hosszabb távon egészen drasztikus alapkamat-csökkentést várnak a befektetők – mondta az Erste Market vezető elemzője. „A jelenlegi 5,25-5,5 százalék közötti sávból 3,5 százalékig is lemehet az alapkamat jövő júniusig" – magyarázta Miró József. Bővebb információkat, jelzéseket a héten kezdődő Jackson Hole szimpóziumon ismerhetünk meg, amelyen pénteken, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor mond majd beszédet Jerome Powell.
Korábban sok vita volt azzal kapcsolatban, hogy a FED még a novemberi elnökválasztás előtt elkezdi-e a kamatcsökkentéseket, és így a gazdaság élénkítését. A polémia tárgya az volt, hogy a jegybank esetleg ilyen módon segítheti a demokratákat az újraválasztási küzdelemben. Miró József szerint ez azonban téves megközelítés. „Az amerikai gazdaság állapotától kell függővé tenni a kamatcsökkentések időzítését, nem pedig a politikai eseményektől. Arról nem is beszélve, hogy Jerome Powell a kinevezését éppen Donald Trumpnak köszönheti" – így reagált a vezető elemző az elsősorban a republikánus térfélről érkező kritikákra.
Még mindig optimistának tűnik a kormány a hazai GDP-vel kapcsolatban
Áttérve a magyar gazdaság helyzetére, interjút adott az Indexnek a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton ebben arról beszélt, hogy idén 2 százalék körüli lehet a gazdaság növekedése, jövőre pedig a 4 százalék elérése a cél. Miró József szerint a mostani prognózis is optimistának tekinthető, főleg ha figyelembe vesszük az első két negyedév, különösen a második negyedév vártnál gyengébb adatait.
„Az Erste makroelemzői még a második negyedéves számok publikálása előtt vártak idén 2 százalékos GDP-növekedést. Azóta romlottak a kilátások" – summázta a várakozásokat az elemző. Továbbra is óvatosan költ a hazai lakosság, aminek egyik folyománya, hogy már meghaladta a 15 százalékot is a magyar lakosság megtakarítási rátája. Emellett az is kiemelendő, hogy a fogyasztók egyre nagyobb arányban külföldön költik el a pénzüket, ami nem járul így hozzá a hazai belső fogyasztás felpörgetéséhez.
A miniszter szerint már negyedévente 400 milliárd forintot költenek el a magyarok külföldön. Példának okáért az első negyedévben is 40 százalékkal ugrott a külföldre utazó magyar állampolgárok száma. Eközben a nemzetközi online webshopokból is egyre többet rendelünk. Az óvatosan újrainduló fogyasztás mellett az export egyértelműen fékezi a gazdaságot. „Ebben nagy szerepe van a német gazdaság gyengélkedésének, amelytől nagymértékben függnek a hazai kilátások."
Nagy Márton az interjú végén megemlítette azt is, hogy a költségvetés likviditási nehézségei miatt racionalizálniuk kell a kiadásokat, és beruházásokat kell elhalasztaniuk. Most vizsgálják, hogy mely jövőre tervezett nagyberuházásokat tudják eltolni 2026-2027-re.
A teljes beszélgetésben szóba került még az is, hogy okoz-e zavart a piacokon, hogy likviditási gondokkal küzd a magyar költségvetés? Mikor várható a beruházások felfutása? Mit kezdhet a kínai piaccal az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzletlánca? M. Szűcs Péter interjúja.
