A tavalyi második negyedéves eredményekkel szinte teljesen megegyező teljesítményre számíthatnak idén a legnagyobb hazai tőzsdei társaságok. Az elmúlt évben 510 milliárd forint volt az összprofit, ez most is hasonlóan alakulhat, a BUX index több mint 90 százalékát kitevő négyes – az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom – esetében – mondta az Erste vezető elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Az eredmények összetétele viszont jelentős változást mutathat. Míg egy éve az OTP profitja tette ki a teljes teljesítmény több mint 70 százalékát, addig ez idén 50 százalék körül alakulhat – tette hozzá Miró József. „Ennek hátterében az áll, hogy egy éve az OTP kirobbanó eredményt ért el, köszönhetően például az üzbég Ipoteka Bank felvásárlásából fakadó 84 milliárd forintos egyszeri tételnek, illetve a kamatcsökkentések miatti eszköz átértékeléseknek. Ezek a bevételek idén nem segíthetik az OTP-t” – magyarázta a vezető elemző.
A Richter örülhet a leginkább, de az OTP sem bosszankodhat – A legjobb teljesítményt a második negyedévben a gyógyszercég nyújthatta a várakozások szerint. A társaságot az elmúlt évben hátráltatták a devizaárfolyam változások, idén ugyanakkor a visszájára fordult ez a folyamat. Emellett nagyon húzott a cariprazine tartalmú, depresszió elleni készítmény, a Vraylar is, amire az amerikai AbbVie nemrég közzétett gyorsjelentéséből lehet következtetni.
Először Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét, majd Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A Reggeli Monitor műsorvezetője, Imre Lőrinc.
A Richternek úgy nőhet a duplájára az eredménye, hogy valójában az árbevétel csak néhány százalékkal emelkedhet. „A marzsok jelentős bővülése még azt a hatást is ellensúlyozza, hogy a Richter idén már 15 százalékos globális minimumadót fizet, a tavalyi 5 százalék után” – tette hozzá Miró József. Az eredményt nagymértékben javítja az is, hogy a nagykereskedelmi üzletág részaránya már nagyon csekély a romániai operáció eladása után, így nem erodálja többé a társaság teljesítményét.
Ezzel szemben az OTP 260-270 milliárd forint körüli eredménye csökkenést mutathat az elmúlt évi számokhoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy az elmúlt év egyszeri hatásai most nem segítik majd a pénzintézetet, illetve a tavalyi 12 milliárd forint körüli céltartalék ezúttal magasabb szinten alakulhatott. „Mégis, az eredmény jónak tekinthető, mert az OTP-től tavaly azt várták az elemzők, hogy az idei egész éves eredménye csökkenhet. Mostanra viszont az látszik, hogy inkább stagnálhat, ami pozitív fejleménynek számít” – tette hozzá Miró József.
Eközben hivatalossá vált, hogy a hazai bankcsoport megválik romániai leánybankjaitól, ehhez megkapta a szükséges versenyfelügyeleti engedélyt, és a Román Nemzeti Bank jóváhagyását is. Az értékesítés hátterében az áll, hogy az OTP kimondott célja, hogy egy külföldi piacon meghatározó szerepet töltsön be, legalább 10 százalék fölötti részesedéssel. Ez Romániában nem valósult meg, szemben például Szlovéniával, ahol az OTP piacvezető státuszra tört. „Igaz ugyan, hogy kis országról van szó Szlovénia esetében, de eurózónás tagállam, erős a profittermelő képessége az ottani leányvállalatoknak, és kiszámítható a szabályozói környezet is” – magyarázta a szakértő.
Most érnek be a költséghatékonysági intézkedések a Magyar Telekomnál – A további két blue chip, a Mol és a Magyar Telekom esetében 50 és 100 százalék közötti eredménynövekedésre van kilátás – folytatta Miró József. Hozzátette: a Mol esetében kedvezően alakult a piaci környezet, a tavalyinál magasabb olajárak a kitermelés üzletág jelentős javulását okozták. Emellett továbbra is felfelé ívelő pályán van a fogyasztói szegmens, és új üzletágként belépett a hulladékgazdálkodás is, ami élesben július óta, valójában már egy éve gyarapítja a társaság eredményét. „A hulladékgazdálkodási részleg összességében nem nagy tétel, 10 milliárd forintos EBITDA eredménnyel számolunk, viszont már közelíti a gáz üzletág 20 milliárd forintos teljesítményét” – mondta Miró József.
A vezető elemző arról is beszélt, hogy a Magyar Telekomnál 70 százalékkal nőhet a profit a második negyedévben. A telekommunikációs társaság tavaly ügyesen kigazdálkodta a magas infláció okozta plusz költségeket, idén pedig learathatja ezeknek a költségcsökkentési intézkedéseknek a gyümölcsét. A Telekom ugyanis idén márciusban 15 százalékkal növelte utólagosan a szolgáltatásai díját, már egy jóval moderáltabb inflációs környezetben.
A beszélgetés második felében Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Vele szóba került az, hogy milyen mértékben csökkent az éves magyar GDP-előrejelzés a gyenge második negyedéves számok tükrében; miért nem képesek ellensúlyozni a keleti beruházások a lassuló nyugat-európai konjunktúrát; és mi várható idén a turizmustól és a mezőgazdaságtól.
