„Az ipari adatok visszaesése jelentősen befolyásolta az idei magyar gazdasági teljesítményt. Itt egy lefelé menő tendenciát láttunk az évben, amiben csak októberben láttunk egy meglepetésszerű, havi 2 százalékos emelkedést. Ráadásul jövőre sincsenek bíztató jelek, mert a nemzetközi környezetben, ezen belül pedig a német gazdaságban sem látni felpattanásra utaló mutatók" – részletezte a magyar GDP-gyengélkedésének ipari hátterét Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Arról is beszélt, hogy év végére kismértékben emelkedhet az infláció 4 százalék fölé. „Bár keresleti oldalon nem látunk erre lehetőséget adó jeleket, mégis a cégek jelentős áremelésre készülnek, emiatt az infláció decemberben, januárban újra emelkedhet. Ennek mérséklődésére legkorábban a jövő év első negyedévében látunk lehetőséget" – sorolta az inflációval kapcsolatos várakozásaikat. A gyenge forint tizedszázalékpontokkal emelheti az inflációt, mert a vállalatok nagyrésze inkább 394-400 forint közötti euróárfolyamra készült 2024-re, nem pedig 410 fölötti jegyzésre.
Az Erste makrogazdasági elemzője szerint ugyanakkor a megemelt nominális GDP-hiányvárakozás ellenére, a deficitben kedvezőbb hiánypálya kezd kialakulni.
EKB – van még tér a további kamatcsökkentésre
„A gazdasági pangás miatt 25 bázispontos kamatcsökkentés várható csütörtökön az EKB-tól. Így 3 százalékra csökkenhet az európai jegybank betéti kamata" – közölte a Reggeli Monitorban Nagy András, az Erste részvényelemzője.
Mind a német gazdasági és politikai helyzet, mind pedig a gyengélkedő francia gazdaság és államadósság-finanszírozási problémák is a kamatcsökkentés felé terelhetik az európai jegybankot. „2024-ben 2,4 százalék, 2025-ben 2 százalékos lehet az infláció az euróövezetben. Ráadásul szerény, 1,1 - 1,2 százalék közötti gazdasági növekedést várnak az eurót használó országoktól. Erről az oldalról nem lesz meglepetés, ha támogató monetáris oldalról a jegybanki politika. A kockázatot jelenleg az jelenti, hogy Donald Trump leendő amerikai elnök betartja-e a vámemeléssel kapcsolatos választási ígéreteit. Ez nem tenne túl jót az európai gazdaságnak" – mondta el meglátásait a részvényelemző.
Nagy András úgy látja, hogy az „EKB vezetése megvárja majd, hogy a következő hónapokban mi történik Németországban és Franciaországban, illetve, hogy Donald Trump mennyit tart be az ígéreteiből. Majd, amikor letisztul a kép, akkor léphetnek erőteljesebbeket a monetáris lazításban".
Az Európai Központi Bank nemcsak a 2025-ös és 2026-os, hanem a 2027-es gazdasági várakozásait is közli majd. „Néhány elemző egyébként újra komoly lehetőségként beszél a paritásos euró-dollár árfolyamról, de az eurónál erősebb dollárral senki sem számol. Ezt segítheti, hogy több lehet a kamatcsökkentés az EKB, mint a FED részéről" – zárta gondolatait a szakértő.
Nagy Károly interjúiban szóba került még az, hogy:
- Milyen további forintgyengülésre, esetleg erősödésre van kilátás 2025-ben?
- Meddig csökkenhet az EKB és a FED kamata?
- Lehet-e 2025-ben erősebb újra a dollár, mint az euró?
