A Trend FM háttérműsorában Máté-Tóth István arról beszélt, hogy a tőzsdei forgalom erős maradt az év elején, sőt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese örömtelinek nevezte azt is, hogy kisebb koncentráció mellett történik ez a forgalomnövekedés. Magyarán, több cég részvényeivel kereskednek a befektetők, mint a korábbi években.

A tőzsdei üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a kis- és középvállalkozások parkettre csábítása nem megy könnyen. A kitaposott ösvényen próbálnak haladni, brit és skandináv példák alapján. Magyarországon tavaly ősszel indult el az Xtend, és már jó néhány érdeklődő cégvezetővel tárgyaltak. Az ő tőzsdei megjelenésük idén várható, ha minden jól halad, akkor már az idei első félévben. Máté-Tóth István A Nap Vendége műsorban azt mondta, hogy az Xtend egy olyan platform a tőzsdére vágyó kis- és középvállalkozások számára, amely könnyített szabályozást biztosít. Az egyik legnagyobb költséget ugyanis a cégek számára az úgynevezett szabályozói díjak kifizetése jelenti. Éppen ezért a Budapesti Értéktőzsde az Xtend esetében engedett a díjaiból. Egyfajta „előszobát nyitott” a tőzsdei bevezetéssel kacérkodó cégek számára. Ez főleg a kisebb, de gyorsabb növekedést produkáló cégek számára lehet előnyös.

„Szeretnénk eljutni odáig egy idő után, hogy a tőzsde jobban leképezze a magyar gazdaság szerkezetét” – mondta Máté-Tóth István, aki arra is emlékeztetett, hogy a magyar kis- és középvállalkozások adják a magyar GDP kétharmadát, ehhez képest alig vannak a tőzsdén. A BÉT vezérigazgató-helyettese szerint a tőkepiac alternatíva lehet majd a kisebb cégek számára a banki hitelek mellett.

Pozitív előjelek, amelyek fokozhatják a tőzsdei megjelenéseket

Előrelépésnek nevezte Máté-Tóth István a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot, ami reményeik szerint nemsokára beindulhat majd. Ez egy 13 milliárd forintos alap, ami a BÉT várakozásai szerint évente 4-8 befektetést tudna meglépni. Ez kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy a vállalatok tőzsdére lépését segítse. Egyelőre azonban az alacsonyabb kamatozású banki hitelek felé mozdultak el a cégek, de a vezérigazgató-helyettes szerint ez a finanszírozási forma nem alkalmas mindenre. Példaként említette Máté-Tóth István a cégek vezetésében a generációváltást. Nagyon sok családi céget a ’90-es években alapítottak, és ha a családban senki sem veszi át a vállalkozás vezetését, akkor a cég tulajdonjogának értékesítésére reális alternatíva lehet, hogy ezt a tőzsdén tegyék meg.

Sok olyan vállalkozás is van, amelyek szintet szeretnének ugrani, például terjeszkedni akarnak a régióban, vagy versenytársakat akarnak felvásárolni. Ezek mind olyan tervek, amelyeket csupán banki hitelekből már nem nagyon lehet fedezni, ezekhez szükség lenne a tőzsdei bevezetésekre – érvelt Máté-Tóth István a tőzsdei bevezetés mellett. Sok vállalkozásnál a dolgozók is tulajdonosok. Ez még jobban működhetne, ha a tőzsdén ezeket a részvényeket el lehetne adni, átlátható módon.

Máté-Tóth István szerint sok cégvezető úgy nyilatkozik, hogy már a tőzsdére lépés feltételeinek teljesítése is egy olyan hatékonyságnövekedést okoz a cégnél, ami miatt érdemes belevágni. A befektetőket tájékoztatni kell, és átlátható módon kell gazdálkodni.

Lengyelországban 4-500 olyan cég van a tőzsdén, amely a kis- és középvállalkozói szektorhoz tartozó. Ők nagyjából 10 éve kezdték el ennek a rendszernek a kiépítését, és példaként szolgálhat a magyar tőzsdefejlesztési terveknek. A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese szerint Magyarországon nagyjából 100 olyan kisebb vállalkozás van, amely bizonyosan alkalmas lehet a tőzsdei létre, de akár 400 cég is megfelelne az Xtend platformon való kereskedés követelményeinek. Pár év alatt egyébként ezeknek a vállalkozásoknak a börzén való megjelenés nem lenne irreális.

Máté-Tóth István a beszélgetés alatt megemlítette, hogy inkább pénzügyi szempontok alapján vizsgálták a cégeket a tőzsdei képesség szempontjából, ágazatokat nem néztek. A BÉT50 kiadvány és a hasonló nevű konferencia a platformja annak az egyeztetésnek, ami a tőzsdei vezetés és a cégek tulajdonosai között zajlik.

Messze még a részvény Kánaán

Magyarországon alapvetően nagyon konzervatív befektetői szemlélet uralkodik, a cégek tőzsdére lépését sokszor ez is hátráltatja. Több mint 47 ezer milliárd forint a háztartások kezében lévő megtakarítási állomány, és a pénzek mindössze 1,6 százaléka van részvényekben. Máté-Tóth István bízik abban, hogy ez lépésről-lépésre javul majd. A BÉT vezérigazgató-helyettese szerint jó remény van erre például az ingatlanalapú befektetéseknél. Idehaza körülbelül 1000 milliárd forint megtakarítás van nyíltvégű ingatlanbefektetési alapokban. Ezeknek a pénzeknek egy része átmehet a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságokba, az úgynevezett SZIT-ekbe, amelyek tőzsdei szereplők, de nyereségük 90 százalékát kötelezően ki kell majd fizessék a részvényeseknek, osztalék címén. Az építőipar felfutása jó reményt ad arra, hogy kapósak lesznek ezek a cégek a Budapesti Értéktőzsdén. Nemcsak a SZIT-részvények, hanem a kötvények is előtérbe kerülhetnek.

Az államkötvények még mindig jelentős konkurenciát jelent a részvényeknek. Csakhogy, Máté-Tóth István szerint jól érzékelhetően csökkentek az elérhető hozamok, és ez előbb-utóbb a befektetéseik átalakítására ösztönözheti a háztartásokat, és elindulhatnak a kockázatosabb, részvényalapú befektetések felé. A BÉT vezérigazgató-helyettese szerint az idő a tőzsdének dolgozik, és előbb-utóbb a magyar gazdaságot is jobban finanszírozzák majd a háztartások. Jelenleg Lengyelországban és Csehországban is több pénzt fektetnek az emberek tőzsdei részvényekbe, mint Magyarországon. A magyar kisbefektetők adják már a befektetések egynegyedét, egyötödét a magyar értéktőzsdén, de továbbra is a külföldi, intézményi befektetőnek dominálnak.

Az úgynevezett Prémium tőzsdei kategóriában bevezetnék a szponzori rendszert. Ez azt jelenti, hogy lenne még valaki, aki pótlólagos felelősséget vállal a kibocsátóért. Például ilyen lehetne egy tőzsdei szolgáltató. A tőzsdei vezetés szerint ez nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy javuljon a befektetői bizalom a magyar tőzsdén jegyzett cégek részvényi iránt. Ezt és más hasonló javaslatokat vitatnák meg egy úgynevezett tőzsdei vitairatban. Itt hallgathat meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.