Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója ANap Vendége műsorában azt mondta, hogy bár az Egyesült Államokból indult el a válság a jelzálogpiacról, Európában is megvoltak a megfelelő okok, amely miatt a krízis elszabadulhatott. Szapáry György ilyen oknak nevezte azokat az eurózónatagokat, amelyek hosszú ideig túlköltekeztek. Ilyen volt például Görögország. Amíg drachmában tette ezt, addig csak saját magát sodorta veszélybe, amint viszont eurózónatag lett, csökkentek a kamatai, és már az egész rendszert fenyegette jelentős hitelexpanziójával. Hasonló volt a helyzet Portugáliában, Spanyolországban és Írországban is. „Ez oda vezetett, hogy a bérek ütemesen emelkedtek az inflációval együtt. Az eurózónán belül az árfolyamot nem lehet változtatni. Egy magasabb infláció és bérinfláció a versenyképesség elvesztéséhez vezet. Ezek az országok magas folyófizetési mérleghiányt gyűjtöttek be” – magyarázta a közgazdász. Szapáry György szerint megdőlt az a tévhit is, hogy nem számít a hiány, mert a krízis elején elkezdett kivonulni a tőke.
2008-2009-ben az eurózónán belül nem Görögországot érte először a „támadás”, hanem Magyarországot. Törvényszerű volt, hogy itt is jelentkezik a spekulációs támadás, mert Görögország után itt volt a legnagyobb a hiány. Magyarországnak sikerült nagyon hamar lecsökkentenie a költségvetési hiányát, ezután pedig a spekulációs támadás alábbhagyott – emlékezett vissza a korábbi időszakra a közgazdász. Szapáry György emlékeztetett arra is, hogy a nemzetközi hitelcsomag révén Magyarországon nem alakul ki államcsőd, sőt, 2010 után fokozatosan sikerült helyreállítani az ország iránti befektetői bizalmat is.
Világszerte megugrottak a költségvetési hiányok és az államadósság-szintek, mert a nagyobb országoknak ki kellett segíteniük a bankjaikat. A hitelválság miatt megugrottak a nem teljesítő jelzáloghitelek és az ezekre épülő, befulladt befektetési termékek.
Szapáry György szerint sokat emelkedett az államadósság GDP-arányos szintje. A válság előtt csak 4 országban volt az euróövezetben 60 százalék felett az államadósság, a válság után már 14 ilyen ország volt. Ez nemcsak a túlköltekezés miatt volt így, hanem a többszöri recesszió miatt. A közgazdász példaként említette a 100 százalékos államadósságszinttel rendelkező Franciaországot és Spanyolországot, vagy a GDP-arányosan 133 százalékos államadósság-szintet felhalmozó Olaszországot. Nagy-Britannia is 90 százalék körüli adósságszinttel rendelkezik. „Ez azért veszélyes helyzet, mert egy következő válság esetén jóval kisebb költségvetési mozgástere lesz az államoknak, hogy kisegítsék a gazdaságukat” – magyarázta az MNB elnöki tanácsadója.
Az Egyesült Államok és az Európa különbözőképpen reagált
Amerika azért tudott nagyobb költségvetési mozgástérrel reagálni a válságra, mert a dollár világpénz, és a külföld hajlandó volt finanszírozni a felhalmozódó adósságtengert. Az Egyesült Államok egy nagy monetáris expanziót hajtott végre. Ők voltak az elsők, akik 0 százalék közelébe hozták le a kamatot. Európa ezt csak később, és szakaszosan tudta megtenni – elemzett tovább a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója.
Magyarország most jobb állapotban van, mint a válság előtt. Ennek ellenére Szapáry György szerint még mindig magasnak mondható a 72-74 százalék közötti GDP-arányos államadósság. „Még a komfortzónán kívül van. Még tovább kell csökkenteni az államadósságot” – mondta a közgazdász.
A jegybankok is gyorsan reagáltak a krízisre, nemcsak kamatcsökkentéssel, hanem eszközvásárlási programokkal is, amivel megemelték a mérlegfőösszegeiket. Így pumpáltak pénzt a gazdaságba.
Szapáry György szerint a magas államadósság-szintek és a tőzsdei buborékok jelenthetnek veszélyt a világgazdaságra. A válság után hoztak egy csomó olyan védelmi lépést, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljünk egy újabb nagyobb válságot. Kialakítottak egy bankuniót, ami mérlegeli a rendszerkockázatokat, és ha kell, akkor az európai monetáris és felügyeleti hatóságok be tudnak avatkozni. Az Európai Központi Bank közvetlenül felügyeli a legnagyobb bankokat, és felállítottak egy alapot, amivel kivédhetőek egy esetleges válság első jelei (Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus). Szapáry György szerint most az látszik, hogy ebből szeretnének egy Európai Valutaalapot létrehozni, amely hasonló lenne a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF). Felállították egy egységes szanálási bizottságot és egy alapot. A közgazdász szerint ugyanakkor létre kellene hozni egy egységes betétbiztosítási alapot is. A szakértő szerint ezek mind-mind fontos lépések ahhoz, hogy elkerüljük a krízist, vagy ha elindul, akkor tompítsuk.
Az Egyesült Államokban most van arra törekvés, hogy a szigorításokat valamelyest lazítsák. Ezt a nagybankok próbálják elérni az amerikai kormányzatnál. „A krízisnek a hatása lassan eltompul a befektetői fejekben, ezért fontosak a védelmi mechanizmusok” – mondta a közgazdász.
Magyarországon is sokkal nagyobb odafigyeléssel nézik a nem teljesítő hiteleket. Újraszabályozták azt is, hogy milyen feltételek mentén vehetnek fel új hiteleket a háztartásokat.
Mi történik most Amerikában és az eurózónában?
Szapáry György szerint az Egyesült Államokban most 2 - 2,2 százalékos gazdasági növekedés, és 4 százalék alatti munkanélküliségi ráta van. Közgazdasági értelemben közel a teljes foglalkoztatottság. Ezért van az, hogy a FED elkezdte emelni a kamatsávját, és most már 1,25 és 1,5 százalék közötti a ráta. A 2 százalékos infláció miatt szinte biztos, hogy most márciusban újabb 25 bázispontos kamatemelés jön majd.
Európában is mindenütt megindult a gazdasági növekedés. Jelenleg a kelet-közép-európai országok növekedése erőteljesebb, mint a nyugat- vagy az észak-európai országoké. Az Európai Központi Bank egyelőre még nem tervezi a 0 százalékos kamat emelését. Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban még mindig magas a munkanélküliségi ráta.
Brexit hatás Európára
A jegybank elnöki tanácsadója szerint nagyon nehéz előrelátni, hogy itt mi fog történni. Theresa May brit miniszterelnök abba az irányba szeretne menni, hogy a kilépés és a tagság közötti átmeneti periódus határozatlan idejű legyen. Ez nem tetszik az Európai Bizottságnak és a többi tagország állam- és kormányfőinek sem. Főleg azért, mert a kedvezményes lehetőségeket megtartaná erre az időszakra Nagy-Britannia, de a kötelezettségeit nem teljesítené. Szapáry György el tudja képzelni, hogy olyan megoldás születik majd a britekkel, mint amilyennel a norvégok élnek. Nem tagok, de fizetnek azért, hogy hozzáférhessenek a közös piachoz.
A britek csak hosszas tárgyalások után tudnának új, szabadkereskedelmi megállapodást kötni az Európai Unióval. Nagy probléma az is, hogy mi lesz Írország és Észak-Írország között a határon. A határőrizet nélküliséghez mindkét fél ragaszkodik. Vagy vámkontroll lehetne, vagy Észak-Írország maradna az Európai Unión belül úgy, hogy a terület az EU-n kívüli Nagy-Britannia része maradna. Ehhez is külön megállapodás kellene.
Magyar euró bevezetése?
Szapáry György szerint az eurózónán kívül és azon belül is lehet jó és rossz gazdaságpolitikát folytatni. Jó gazdaságpolitikával és nyitott gazdaságú országban, mint Magyarország, jobb lenne az eurózónán belül lenni. A közgazdász azonban megjegyezte azt is, hogy előbb szükség lenne a gazdasági felzárkózásra és a bérek emelkedésére. Szlovákia euróbevezetését jó példának nevezte.
A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.
Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést:
- Szapáry György 1.
- Szapáry György 2.