Törökországban az úgynevezett késői likviditási ablak kamatát emelték meg 13,5 százalékról 16,5 százalékra, ugyanakkor az egynapos jegybanki hitel kamatát 9,25 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát 7,25 százalékon, az egyhetes repokamatlábat pedig 8,00 százalékon hagyta. A török jegybank hónapok óta egyre feljebb tolja a késői likviditási ablak kamatát. Ezt a hitelezési instrumentumot a török jegybank arra használja, hogy ellássa a bankokat hitellel török lírában. Lefordítva, a török bankrendszer napi likviditási igényeinek fedezésére. Azért késői, mert általában a kereskedési nap végén lehet igénybe venni, ha a zárási tranzakciókhoz a bankoknak gyors pénzre van szükségük. Nagy kérdés, hogy a valódi referencia kamatok emelése nélkül ez a monetáris szigorítás mire lesz elég, főleg úgy, hogy az infláció magasabb, mint a hitel- és betéti kamatok.

A török líra 20 százalékát gyengült idén a dollárhoz képest. A legújabb török líra eladási hullám azután indult el, hogy múlt héten, az önmagát a kamatok ellenségének minősítő Recep Tayyip Erdogan török államfő arról beszélt, hogy várakozásai szerint a június 24-i előrehozott elnök- és parlamenti választások után az államfő erősebb ellenőrzést gyakorol majd a monetáris politika felett. Kolba Miklós szerint maradhat a török eszközökkel szembeni bizalmatlanság, minimum az elnökválasztásig. Az ING szenior treasury üzletkötője szerint a forint gyengülésének hátterében is a török fizetőeszközzel szembeni spekuláció, illetve az erre rakódó argentin válság áll. A szakértő úgy látta, hogy a 3 százalékos forintgyengülés még viszonylag moderált, és ha nem lesz rohamléptékű a forint értékvesztése, aligha fog beavatkozni a Magyar Nemzeti Bank a devizapiacon. Ehhez a 340-es szintet kellene elérni, hogy megtörténjen - vélte az ING munkatársa. A szakértő beszélt az új olasz kormány keltette piaci bizonytalanságról is.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.