Az innovatív találmányokat védő, 1895-ben elfogadott szabadalmi törvény egyik legfontosabb célja volt, hogy megóvja a gazdasági eredményeket, védje a feltalálókat és a vállalkozásokat. A törvény megszületését követően jött létre a Monarchiában első, önálló nemzeti hatóságként a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elődje.
„Ahogy a XIX. században, úgy napjainkban is a szellemi tulajdon védelme a gazdasági eredmények megóvásának egyik legfontosabb eszköze. 125 évvel a törvény elfogadása után a kormány és az SZTNH célja, hogy együtt őrizzük meg a magyar értékeket, amihez elengedhetetlen, hogy minél több hazai vállalkozás felismerje a különböző oltalmak fontosságát”
– mondta el Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Hozzátette:
„Míg a nagyvállalatok és a fejlett országok KKV-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat levédetik, nálunk akár milliókat veszíthetnek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pályázati pénztől, jogdíjtól, vagy akár adókedvezménytől eshetnek el. A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés után pedig komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha a cégeket különböző oltalmakkal erősítik meg.”
Az SZTNH a több mint egy évszázados értékek megtartása mellett fontos feladatának tartja, hogy a folyamatok modernizációjával lépést tartson a digitalizáció térhódításával, kiemelt feladatként kezelve az e-ügyintézés fejlesztését. A korábbi évekhez képest tavaly rekord mennyiségű elektronikus beadvány érkezett a hivatalhoz: az e-bejelentésként befutó új hatósági beadványok száma több, mint ötszöröse volt az öt évvel korábbinak. Ezzel egyidőben a postán érkező dokumentumok száma jelentősen, közel felére csökkent 2015 óta. Az SZTNH tavalyi eredményei is követték a gazdasági fellendülést: 2019-ben minden oltalmi formára a korábbinál több bejelentés érkezett, 2020 első negyedévében pedig 20 százalékkel emelkedett a szabadalmi bejelentések száma az egy évvel korábbihoz képest.
