A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért a függelékekben pedig részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel nagyságát, feltételeit. Edvard Beneš cseh politikus szavai jól tükrözik a békeszerződés gondolatit, alapállását. "Az egész világ elborzadt ... és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő. Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország, és a háborúban vele szövetséges országok meggyengítése és a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése volt.
Andor Attila és Tóth Anna összeállítása.
A szerződést, a Magyar Királyság nevében a Horthy Miklós kormányzó által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A párizsi békekonferencián a magyar küldöttség vezetője, gróf Apponyi Albert nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, súlytalanabb politikusok láttál el kézjegyükkel azt. A magyar küldöttséget érkezésük után egy hotelbe vitték, házi őrizetben tartották őket. Mindössze a végleges tervezet elkészülte után adhatta elő a magyar álláspontot Apponyi Albert. Elhíresült védőbeszédében a büntetés arányosságának elvére, illetve arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem volt teljesen független ország a háború kitörésekor.
A békeszerződés eredményeképp az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyság széthullott, területének több, mint kétharmadát elveszítette. Lakosságának pedig több mint fele a környező országokhoz került, a lakosságszám valamivel több, mint 7,5 millióra esett vissza. Néhány esetben az új határok kettévágtak településeket, így például Komárom egyik része a mai Szlovákiához került, De gyakran fordult elő az is, hogy egyes külterületi részeket vágott el a központi belterülettől az új országhatár, így családok is tömegével szakadtak szét, közeli rokonok kerültek más országokba. Az 1920-as évek a társadalomban a visszatelepülésekről szóltak. Ez sem ment azonban egyszerűen, sokan csak nehezen, nélkülözések árán tudták újraindítani életüket az anyaországban.
(Kis Trianon - Versailles, Franciaország - itt írták alá 100 éve)
Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a vasúthálózat több mint 60, a kiépített utak csaknem 65 százaléka, a nyersvas majd 90 százaléka a hitel- és bankintézetek kétharmada került a szomszédos országok birtokába. Ugyanakkor többségében az ország iparilag fejletlenebb területeit csatolták el. Az intézkedések között kevésbé ismert, hogy nem épülhetett Magyarországon vasút egynél több sínpárral, és 35 ezer főben korlátozták a magyar hadsereg létszámát, megtiltották a légierő és nehézfegyverek tartását.
A döntés következtében a magyar politika irányultságát a békeszerződés felülvizsgálata, az elcsatolt területek visszaszerzésének célja határozta meg. Este 20.15-kor a Duna Televízió, A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című filmmel emlékezik meg az I. Világháborút lezáró békeszerződésről.
