A felmérés szerint az EU-ban továbbra is magas azoknak a száma, akik érteni vélik a szellemi tulajdon fogalmát. Uniós szinten tízből több mint nyolc (83 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagyon jól vagy jól érti a fogalmat. A megértés azonban országonként jelentősen eltér: megosztott első helyen van Magyarország és Portugália, ahol ez az arány 92 százalék, míg Dániában csupán 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék.

A tanulmány vizsgálta, a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. Ezen a téren is széles spektrumon mozgott a különböző nemzetiségű válaszok aránya: a magyar fogyasztók abban is élen járnak, hogy keveset vásárolnak szándékosan illegális terméket. Mindössze 9 százalékuk vásárolt mégis ilyesmit, miközben ez a számadat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék.

A harmadik kérdéskör az internetes kalózkodásra, a világhálón elérhető illegális tartalmakra tért ki. Míg a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartják az internetről illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, addig a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék.

A felmérés szerint az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Hazánkban ez az arány mindössze 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százaléka választott illegális csatornát. Emellett viszont továbbra is magas a legális online ajánlatok ismertsége. Uniós szinten tízből csaknem kilenc (89 százalék) válaszadó számolt be arról, hogy ismer legalább egy legális online tartalomszolgáltatót. Ezek az eredmények nagyon magasak az összes EU-ország esetében, de vannak eltérések is: a portugál és észt 96 százaléktól a magyar és dán 83-84 százalékig terjednek.

„Ez az eredmény is igazolja a szemléletformáló munkánk fontosságát, hiszen az EUIPO tanulmányából egyértelműen látszik, hogy Magyarországon egyre többen vannak tisztában a szellemi tulajdon fogalmával. A szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása a feltalálók, alkotók számára kiemelten fontos, hiszen ez részben a megélhetésük forrása is. Az SZTNH éppen ezért minden létező fórumon hangsúlyozza és a jövőben is hangsúlyozni fogja a szellemi tulajdon védelmének, illetve a hamisítványok, a hamisítás, az online kalózkodás elleni közös fellépés jelentőségét" – emelte ki a tanulmány kapcsán Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese.