A héten jelentette be a Gazdasági Versenyhivatal, hogy 40 millió forintra bírságolta az Airbnb-t. „Az online tér meleg ágya lett a visszaéléseknek és az agresszív, sokszor jogszabályba ütköző marketingtevékenységnek, miközben az átlagember azt sem tudja, hogy kihez fordulhat a jogai védelme érdekében” – érvelt a gyorsjelentés mellett Rigó Csaba Balázs. Az elnök szerint a GVH-hoz is sok olyan bejelentés érkezik, amit nem tudnak kezelni, mivel nem a Hivatal hatáskörébe tartozik. Abban az esetben például, ha egy országos telekommunikációs cég megtévesztő marketingtevékenységet végez, a GVH feladata az eljárás elindítása, és ha kell, szankciók alkalmazása. Viszont, amikor egy kiskorút kiszolgálnak egy dohányboltban, az már a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A GVH az utóbbi esetekben, amennyiben lehetősége van rá, átirányítja a panaszt az illetékes szervhez, de előfordulhat, hogy ezt sem tudja megtenni.
Ennek a problémának az orvoslására applikációval igyekeznek a fogyasztókat támogatni. A cél az, hogy bárki, akár digitálisan is bejelenthesse a panaszát egy erre dedikált alkalmazáson keresztül, amit központilag feldolgoznak és továbbítják a megfelelő szervhez. A folyamat végén a panaszost közvetlenül felhívják az adott szervtől és megindulhat a segítségnyújtás folyamata.
Hiányoznak a digitális közművek
Az elmúlt években elszaladt a világ a szabályozók mellett. A nagy technológiai cégek olyan szolgáltatásokat biztosítanak a fogyasztók számára, amire a nemzetközi közösség vagy az országok nem tudtak reagálni. Jó példa erre a közösségi médiaplatformok esete. Ezek az oldalak ma már szinte mindenki életének a meghatározó részét képezik. Nem igényelnek pénzt, tehát gyorsan terjednek és olyasmit kínálnak az embereknek, amire mindenki vágyik. „Senki nem akar kimaradni ebből a világból és az ettől való félelem sajnos erősebbé válik, mint a biztonságunk. A közösségi média sok esetben a „házibuli szabályok” alapján működik. Az oldal üzemeltetője meghatározza, hogy mit lehet csinálni a platformon és mit nem. Ha valaki ezeket a szabályokat nem akarja betartani, akkor egyszerűen nem engedik be, vagy kizárják a buliból” – vázolta a helyzetet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, aki szerint ez a felállás rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. Rigó Csaba Balázs néha viszont így a véleménynyilvánítás szabadsága sérülhet, magán cenzúra veszélye fenyeget. Problémának látja azt is, hogy jelenleg senki sem tudja, hogy az oldal miként használja fel a személyes adatait.
A szabályozási igény a GVH elnöke szerint egyértelmű, az Európai Unió malmai viszont ebben az ügyben lassan őrölnek. Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy az Európai Bizottság 2023-ra ígér szabályozást a kérdésben, viszont szerinte a probléma megoldása nem várhat addig. A nemzetállamoknak kell lépniük, ahogy Lengyelország is tette. „Németország és Magyarország is követi ezt a példát és készülnek már azok a törvénytervezetek, amelyek megregulázzák majd az eddig szabadon tevékenykedő technológiai óriásokat. Ezekre egyébként azért is szükség van, hiszen a kérdéses vállalatok üzleti gyakorlata a hazai cégeket károsítják” – érvelt Rigó Csaba Balázs. A közösségi médiaoldalak egy ország marketingbevételének a felét elviszik úgy, hogy az adott országban nem is adóznak a nyereségük után. Ezzel szemben a hagyományos médiumokat működtető vállalkozások a reklámokért befolyt összegből adóznak, ezzel hozzájárulva a közöshöz.
Rigó Csaba Balázzsal Érczfalvi András beszélgetett a Trend FM, A Nap Vendége című műsorában. A teljes interjút itt meghallgathatják.
