Hozzátette: a vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai miatt nőttek az inflációt övező kockázatok, a nemzetközi pénzügyi piacokon nőtt a volatilitás, a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödött. Hangsúlyozta: a jelenlegi bizonytalan környezetben továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a stabilitásorientált politikával összhangban döntött kedden a Monetáris Tanács, hogy az alapkamatot 6,5 százalékon tartja.
A hazai inflációs folyamatokra kitérve elmondta: a február tetőzést követően márciusban a fogyasztói árindex a jegybank inflációs sávján belül alakult: az infláció 4,7 százalékra, a maginfláció 5,7 százalékra mérséklődött. A csökkenéshez a termékkörök többsége hozzájárult, a piaci szolgáltatások és élelmiszerek árdinamikája lassult, de továbbra is erőteljes. A hatósági intézkedések, illetve a távközlési vállalatok és bankok önkéntes vállalásai rövid távon mérséklik az inflációt – mondta a jegybankelnök.
- Varga Mihály
A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek, de magas szinten alakultak, hasonlóan a vállalati várakozásokhoz. Hangsúlyozta: az inflációs célok eléréséhez, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához kulcsfontosságú az inflációs várakozások horgonyzása. A vámbejelentések miatt a magyar növekedési és inflációs kockázatok is erősödtek – fogalmazott Varga Mihály. Rövid távon az alacsonyabb nyersanyagárak csökkenthetik az inflációt, ugyanakkor a vámtételek növekedése középtávon felfelé mutató inflációs kockázatokat jelent.
Varga Mihály szerint a vámok globális emelkedése a növekedési kilátásokban lefelé mutató kockázatot jelent az export csökkenése és a növekvő bizonytalanság miatt a beruházások elmaradásán keresztül. A piaci bizonytalanság erősítette a feltörekvő piacok, így a magyar eszközökkel szembeni kockázatkerülést, ami szintén az inflációs kockázatok növekedést eredményezheti.
Kiemelte: a magyar gazdaság pénz- és tőkepiaci megítélése stabil a hitelminősítők által követett legfontosabb szempontok szerint, amin keresztül egy ország sérülékenységét is mérik.
A jegybank várakozásai szerint a magyar gazdasági növekedés úgy tér vissza, hogy a külső és belső egyensúlyi mutatók nem romlanak, a bankrendszer továbbra is stabil, és a lakosság megtakarításai és vagyoni helyzete tovább nő. A hitelminősítők által kiemelten figyelt fiskális mutatókban is javulás látható: az államadósság csökken és a költségvetés elsődleges egyenlege idén nullszaldós lesz. A kamatkiadások várható mérséklődésével pedig a teljes költségvetési egyenleg is javul.
Hangsúlyozta: a monetáris tanács megítélése szerint a pénzügyi stabilitás fenntartása elengedetlen az árstabilitás eléréshez. A jegybank a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
Kérdésre válaszolva közölte: a vámváltozások gazdasági hatásai még bizonytalanok, de mint nyitott és exportorientált közép-európai ország, Magyarországnak is számolni kell ezekkel. Az idei kilátások esetleges felülvizsgálatára vonatkozó kérdésre Varga Mihály úgy válaszolt, hogy a KSH szerdai első negyedéves GDP adatai függvényében lehet indokolt a jelenlegi 1,9-2,9 százalékos növekedési előrejelzés esetleges módosításáról beszélni.
