Trump a vámháborús feszültségek közepette többször is élesen kritizálta Jerome Powellt, ami a piaci szereplők körében is nagy nyugtalanságot az elmúlt napokban, és jelentős tőzsdei eséssel járt, illetve az arany 3500 dolláros árfolyamcsúcsával. Korábban két amerikai elnök is megpróbálta leváltani a FED akkori elnököt, mindketten visszakoztak, mert olyan óriási kamatemelkedéssel és államfinanszírozási költséggel járt volna, hogy nem merték meglépni. Közben elindult az európai cégek gyorsjelentési időszaka. Az elemzők és közgazdászok nemcsak az elmúlt 3 hónapig terjednek, hanem arra kíváncsiak, hogy az egyes cégek előrukkolnak-e bármilyen jövőbeni várakozással a vámháború árnyékában.

„Kedd este visszakozott Donald Trump. Például Lyndon B. Johnson és Nixon elnökök is többször bírálták és befolyásolni próbálták a FED elnököt, sőt a leváltással is fenyegetőztek. Volt, hogy zárt ajtók mögött egyeztek meg” – mondta el a Reggeli Monitorban Miró József, az Erste vezető elemzője.

A FED 1913 óta irányítja az amerikai monetáris politikát. Magánbanknak számít, amit a rendszerszintű nagy bankok és az állam közösen hoztak létre. A kamatról döntő nyíltpiaci bizottságba az amerikai kormány 7 tagot delegál, a többi tagot pedig a bankok választják meg. Kétszer 7 évre választják meg ezeket a tisztviselőket. Azért alakult ki ez az angolszász, félig állami, félig piaci modell, mert korábban az Egyesült Államokban az egyes államok különböző dollárokat bocsátottak ki, ami sokszor problémát okozott, és a nemzetközi szereplők dollárt megbízhatatlan valutának tartották. Ennek vetettek végett Amerikában egy egységes monetáris irányítás kialakításával.

„Jerome Powell FED-elnököt egyébként előző ciklusban Donald Trump nevezte ki. A FED-elnök mandátumát később Joe Biden is meghosszabbította. Jerome Powell jövő tavaszig van pozícióban. Maga a törvény nem rendelkezik arról, hogy lehet meneszteni a jegybankelnököt, csak a kinevezéséről. részletezte a helyzetet Miró József, az Erste vezető elemzője.

Megemlítette azt is, hogy Donald Trumppal vélhetően közölték, hogy Johnson és Nixon idejében is ezért nem következett be ilyen változás, mert olyan bizalmatlanságot szül a pénzpiacokon, hogy az államadósság-finanszírozás a kamatemelkedés miatt olyannyira megdrágul, hogy nem éri meg egy ilyen lépést.

„A következő 4 évben 9200 milliárd dolláros államadósságot kell megújítani, plusz a kamatokkal és az újabb hiányokkal 17 ezer dollár dollárnyi forrást kell bevonni. 100 bázisponttal emelkedő kamatszint már 170 milliárd dollárnyi többletkiadást okoz. József, az Erste vezető elemzője.

Jön az európai gyorsjelentési áradat

Erős negyedéves adatokat közölt részben a felhőszolgáltatásból származó bevételek jelentős növekedésének a német SAP. „Árbevétele elmaradt a várakozásoktól, 9 milliárd euróról be a társaság. Ez egyébként még így is 12 százalékos növekedés éves alapon. A marzsok sokkal jobb lettek, mint amire számítottak. 2 milliárd euró 460 millió eurós üzemi nyereséget ért el, holott az elemzők csak 2,2 milliárd forint euróról van szó” – ismertette Európa gyors Erste Erste Nagy András részvénygyártó, Nagy szoftvergyártó. A fő hajtóerő a felhőalapú szolgáltatások, ahol 26 százalékos növekedést tudtak elérni.

„A gyorsjelentési szezon egyik legfőbb kérdése a vámháború miatt az lesz, hogy adnak-e, egyáltalán gazdasági előrejelzéseket a cégek, és ha adnak is, milyen feltételek mentén. Mindenesetre a turbulens környezet ellenére az SAP 10,3-10,6 milliárd euró körüli operatív nyereséget idén elérhetőnek tart.

Az autóipari cégek első 3 hónapja még jól sikerült az Egyesült Államokban, a sok elővásárlás miatt. A fogyasztók ugyanis tartottak attól, hogy a vámemelések miatt igencsak megdrágulnak Amerikában az európai járművek. Az európai légitársaságok jobb számokat közölhetnek, karöltve a pénzintézetekkel, de az energiacégek újra gyengébben teljesítettek.

Nagy Károly interjújából kiderül az is, hogy:

- Most akkor kamatot csökkentenie vagy inkább növelnie kellene-e a FED-nek?
- Európában az autógyárak egyelőre „jól jártak” a vámháborúval
- Folytatódik az energiacégek gyenge szereplése az alacsony energiaárak miatt