Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. A világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – csakúgy, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel valósítják meg a közösen vállalt célkitűzést: az alkotóerő reflektorfénybe állítását és a szellemi tulajdon oltalma népszerűsítését.

Hazánkban hagyományosan a világnapon adták át a Millenniumi Díjakat, majd a szellemi tulajdonnal foglalkozó szervezetek tartották meg szakmai rendezvényüket. A díjátadón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter gondolatait Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára tolmácsolta.

„Az idei Szellemi Tulajdon Világnapja jó alkalom a fiatalok számára, hogy megtudják, a szellemitulajdon-jogok hogyan támogathatják céljaikat, segíthetik megvalósítani ötleteiket, generálhatnak jövedelmet, teremthetnek munkahelyeket és gyakorolhatnak pozitív hatást a világra. Számunkra az a legfőbb feladat, hogy meghallgassuk a fiatal feltalálók, alkotók, startupperek és vállalkozók igényeit és problémáit, olyan programot dolgozzunk ki, amely a fiatalok innovációs törekvéseinek ösztönzését és támogatását szolgálja. Összetett, együttműködésre épülő munka ez, az egyetemi szféra, az ipari világ és a támogató rendszerek közös munkája" – fogalmazott Bódis József.

„Az, hogy a szellemi tulajdon jogainkkal miként bánunk, milyen formában gazdálkodunk velük, a versenyképesség nagyon fontos eleme lehet. Ha nem vagyunk tudatosak, elveszítjük a piacunkat, szemben, mondjuk, a lengyelekkel vagy az osztrákokkal. Ők a produktumaikat, mielőtt kimennek a nemzetközi piacra, oltalom alá helyezik, tehát – egyelőre – ügyesebben járnak el, mint mi. Folyamatosan beszélünk a finanszírozásról, a tőkevonzó képességről, de azt is tudnunk kell, hogy egy kis-, illetve közepes vállalkozásnak az az egyedüli túlélési esélye, ha a fenntartható finanszírozása és a tőkevonzó képessége megmarad. Az oltalom megléte olyan immateriális vagyonelem, amely képessé tesz egy céget arra, hogy finanszírozható legyen, mert a szellemi vagyon könnyen likvidálható, eladható, továbbértékesíthető" – emelte ki köszöntőjében Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Az egyetemi infrastruktúra kapcsán hozzátette, a felsőoktatási intézményeknél komoly finanszírozási kérdés, mennyire tudják hasznosítani a szellemi tulajdonukat, hiszen ezek azok a tudásközpontok, ahol akár több száz szabadalomérett találmány is lehet.

A világnap alkalmából Pomázi Gyulával Lakatos László beszélgetett.