Így is védekezhetnek a hamisítók ellen az élelmiszeripari vállalatok

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy széles körű kampánnyal segíti a magyar élelmiszeripari vállalatokat, hogy megóvhassák értékeiket és megerősíthessék pozíciójukat a hazai és nemzetközi piacon. A hivatal mellett a szellemitulajdon-tudatos cégek márkanagykövetként segítenek, hogy az élelmiszeripar szereplői megismerjék, milyen oltalmak segítségével érhetnek el akár több tízmillió forintos hasznot.

„Vizsgálataink szerint egyetlen oltalom használata már mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata pedig akár 30 százalékkal is növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyeit. Miért? Mert monopoljogot ad, véd a hamisítás ellen, felhasználási jogot is lehet értékesíteni, a cég vonzóbb a befektetők számára. Sokszor kapjuk meg azt a viszontválaszt a vállalkozásoktól, hogy egyrészt nem értem a folyamatát, másrészt drága a procedúra és a fenntartása is. Az SZTNH éppen azért van, hogy segítsen eligazodni a bejelentési folyamaton, másrészt vannak nagyon jó hazai és uniós támogatások is, amelyek a szellemitulajdon-bejelentéseket részben vagy teljes egészében finanszírozzák" – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta: Magyarországon a szellemi tulajdon védelme terén az a fajta tudatosság, ami termékhez és technológiához kötődik, egyelőre kevés vállalkozás esetében van meg. „Élelmiszeripari tekintetben a magyar termékek 11 ezer védjeggyel rendelkeznek. Ausztriában, ami hasonló nagyságrendű és gazdaságú ország, 33 ezer élelmiszeripari védjegy van. Hogy megérthessük a szellemitulajdon-védelem fontosságát, ne legyünk restek hozzáértő segítségét kérni, mert ezzel a saját sikerességünket és a magyar gazdaságét is elősegítjük" – tette hozzá.

Milyen oltalmi típusok léteznek?

A tevékenységi körtől függően számos különböző típus közül lehet választani: védjegy, formatervezési mintaoltalom, szabadalom, gyártási titok, földrajzi árujelző, használatiminta-oltalom, szerzői jog. A legelterjedtebb forma a védjegy-bejegyzés, amely ezzel fontos brand-elemmé, szimbólummá válik.

A több mint 150 éves PICK 1951-ben védette le márkanevét. Védelmük ugyanakkor kiterjed az olyan üzleti titkokra is, mint a ma már egész évben gyártható téliszalámi gyártástechnológiája és -folyamata vagy a PICK téliszalámi receptúrája. A szellemi tulajdon védelme akár országhatárokon is átívelhet: a húsipari cégnek például számos nemzetközi és közösségi védjegye van számon tartva – közötte a logós celofán a térbeli nemzeti színű spirállal –, valamint és egy földrajzi árujelző is, a „szegedi téliszalámi", amely 2012-től EU-s oltalom alatt áll.

Az Etyeki Kúria szó- és ábrás védjegyekkel egyaránt ellátta termékeit, rendezvényeit, de még rajongói klubját is. A védjegyhasználat náluk a márka értéknövelésén túl biztonságot és növekedési perspektívát jelent. Egy borászatnál az oltalom adta lehetőségek a névhasználatban igen fontosak lehetnek, egész termékcsaládok sorsa dőlhet el azon, hogy például a termék nevét időben levédetik-e.

Milyen előnyökkel jár az oltalomszerzés?

Az oltalmazással az egyediség, a megkülönböztethetőség, a minőségi garancia a vállalkozást és a vásárlót egyaránt védi. Ezzel a vállalkozás számára monopoljogot teremt az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, továbbá véd a hamisítók és másolók ellen. A szörpjeiről ismert SPÁJZ és a Vászolyi Sajtmanufaktúra például elsősorban a hamisítóktól akarja magukat és vásárlóikat védeni, a konkurenciától egyértelműen elkülöníteni.

A szellemi tulajdon jogi védelmével egy társaság nem csupán a termékeit vagy szolgáltatásait értékesíti, hanem azok felhasználási jogát is. Egyértelmű tendencia, hogy a befektetők számára is sokkal vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező társaságok. Nem elhanyagolható szempont, hogy támogatásokat és adókedvezményeket is igénybe vehet az a cég, amely erről is gondoskodik.

Az elmúlt évek egyik legismertebb hazai védjegyekkel kapcsolatos híre volt, amikor a Nestlé Hungária 2021 év végén Szerencs városnak adományozta a Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát. Ennek köszönhetően a Szerencsi Bonbon Kft. 2022-től gyárthatja és forgalmazhatja a cicás logóval ellátott, több mint 90 éves múlttal rendelkező kakaóport. Ez a lépés is mutatja, hogy milyen erős monopoljogot jelent akár a gyártásnál is, ha egy terméket időben levédet a tulajdonosa.

A gazdasági és jogi előnyök mellett mindenképp érdemes a kommunikációs és marketingelőnyöket is figyelembe venni. Az oltalom erősítheti a márkahűséget. A Szarvasi Mozzarella minden új termékét levédeti 2004 óta. Úgy látják, hogy az oltalomszerzésnek köszönhetően nőtt a márkaértékük, nőtt a cég piaci részesedésük és forgalmuk is.