Dr. Maglai Borbálával a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkatársával Érczfalvi András beszélgetett a részletekről a Monitor Délutánban.

Minden magyar vállalkozásnak, melynek a Közösség Vámterületén kívüli partnere van elengedhetetlen ismernie az exportkorlátozásokra vonatkozó hazai és uniós szabályokat, mivel azok megszegése komoly jogkövetkezményekkel járhat. A fontosabb korlátozások ma Oroszországot, Fehéroroszországot és Iránt érintik.

A vonatkozó jogszabályok elsődlegesen uniós szintűek, melyek meghatározzák a szankciók célját – ezek főként a háború finanszírozásának és az ahhoz szükséges (főként kettős, polgári és háborús célokra is felhasználható) áruk, szolgáltatások adott országba való eljuttatásának korlátozását célozzák –, és tartalmazzák azon termékek, szolgáltatások és személyek listáját, amelyekkel összefüggésben korlátozásokat vezetett be az Unió.

A megjelölt áruk, technológiák, azokkal összefüggő bizonyos szolgáltatások (például technikai segítségnyújtás), illetve ezek bizonyos személyek felé történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele, valamint az olyan megállapodások, amely lehetővé teszik, hogy növeljék az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységeket, eshetnek engedélyezés vagy tilalom alá. Engedélyezésre a tagállam által kijelölt hatóság rendelkezik hatáskörrel, ez Magyarországon Budapest Főváros Kormányhivatala.

A szankciók megsértésének vagy kijátszásának súlyos jogkövetkezményei lehetnek, melyek tagállamonként eltérnek. A magyar szabályozás például bírság kiszabását rendeli a szankciók megsértőire.

  • A Kormányhivatal 100.000-től 5.000.000 forintig terjedő bírsággal sújthatja többek között azt, aki nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozásból eredő kötelezettségét megszegi, aki az engedélyezési eljárás során a hatóság megtévesztésére alkalmas valótlan adatokat közöl.
  • 500.000-től 5.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható, aki kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmát nem az engedélyben foglaltak szerint végzi.
  • 5.000.000-tól 10.000.000 forintig terjedő bírságolással sújtható, aki az engedélyben foglaltakkal ellentétes külkereskedelmi tevékenységet folytat, és ezzel Magyarország kül- és biztonságpolitikai érdekét sérti.

Ezen felül a szankciók megsértésének büntetőjogi következményei is lehetnek, mivel a Btk. szerint bűntettet követ el, aki megszegi a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztására vonatkozó kötelezettséget; illetve az olyan gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi korlátozást, amelyre Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A tényállás megvalósítója – minősítéstől függően – egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. továbbá 3 évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja a fenti tilalom megszegésének előkészületét.

Fontos azonban kiemelni, hogy ezen bűncselekmények csak szándékosan követhetők el, vagyis bűnösséghez tudatában kell lenni annak, hogy milyen jellegű embargós kötelezettséget, tilalmat szegett meg az illető.

Hogyan kerülhető el biztonsággal a korlátozások és tiltások megszegése?

Az EU szankcióelkerülésre vonatkozó javaslatai szerint az olyan társaságoknak, amelyeknek tevékenységük miatt figyelemmel kell kísérniük a szankciós jogszabályokat, célszerű készíteni egy belső szabályzatot. Ebben a többi között kategorizálják az exporttal érintett országokat, árukat és az esetleges kapcsolódó szankciókat. Továbbá kockázatelemzést készítenek, illetve ügyfél-átvilágítási és belső kontroll szabályokat alkotnak (például ki köteles milyen időközönként felülvizsgálni az alkalmazandó szabályokat, ki hagyhat jóvá megrendelést stb.). Ezen felül javasolt a munkavállalók megfelelő felkészítése akár képzési anyagok, tréningek útján, illetve a megfelelő érvénytelenségi és szavatossági rendelkezések beépítése a szerződésekbe, ÁSZF-be.

Az elvárható gondosság kapcsán még kiemelhető, hogy főszabály szerint az exportőr nem felelős azért, ha szankció alá nem eső partnere később a terméket értékesíti egy olyan partnere részére, aki az ő szempontjából szankcióval érintett. Ez alól természetesen kivétel, ha ez a közbenső értékesítés éppen a szankciós szabályok kijátszását célozza, amelyet adott esetben ellenőrizhet is a hatóság, így mindenképp meg kell őrizni a kapcsolódó, aláírt szerződéseket, ÁSZF-eket, levelezéseket, amelyek igazolják az ilyen szándék hiányát.

A partner átvilágítása kapcsán az EU is megjegyzi, hogy egyes tagállamok rendelkeznek kifejezett szervekkel, melyek segítik ebben állampolgáraikat, azonban ennek hiányában is kérhető segítség az adott külképviselettől vagy a külügyminisztériumtól. Ezt erősíti meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata is, mely szerint az Exportfejlesztési Koordinációs Főosztály szakmai és funkcionális feladatai körében a többi között együttműködik és rendszeres párbeszédet folytat az exportáló ágazatokkal, valamint kidolgozza a külgazdasági állásfoglalásokat. Továbbá a konzuli védelemről szóló törvény szerint a konzuli szolgálat ellát tanácsadási és segítségnyújtási feladatokat a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő körülményekkel, belső jogszabályokkal és azok változásaival, valamint a jogalkalmazással kapcsolatban, mely szabályok a jogi személyre is megfelelően irányadók.

A fentiek alapján segítségkérés esetén a hatóság megadja a rendelkezésére álló információt a korlátozások megsértésének elkerülése érdekében, amely hiányában a társaság az irányadó jogszabályok rendszeres követésével, a kidolgozott protokoll szerint begyűjtött információkban bízva, és megfelelő szavatossági rendelkezések beépítésével tudják folytatni tevékenységüket.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer a jelenlegi konfliktusoktól függetlenül is létezik, így a háború lezárultával nem szűnik meg a cégek azon kötelezettsége, hogy nyomon kövessék a Közösségen kívülre exportra vonatkozó korlátozásokra, illetve az engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat.