Ezt az időpontot először egy évvel, majd további nyolc hónappal kitolták – hívták fel a figyelmet a KCG Partners Ügyvédi Társulás és a JÖSz Szakkollégium által létrehozott Studia Pragmatica tudásközpont szakértői. Süveges Lídiát és Körtvélyesi Idát Lakatos László kérdezte a részletekről.

Egy ingatlan-nyilvántartási rendszer megreformálása jelentős erő- és időbefektetést igényelhet, mégis mi vezethette a jogalkotót egy ilyen jelentős törvénymódosítás bevezetésére?

A magyarországi ingatlan-nyilvántartási eljárás jelentős része még ma is papír alapon működik, az eljárásokat támogató informatikai rendszerek elavultak, így már számos alkalommal megfogalmazódott az igény az e-ügyintézés bevezetésére. A Kormány ezen igények kielégítése érdekében döntött az „E-ingatlan-nyilvántartás" című projekt (E-ING Projekt) megvalósításáról. A projekt fő célja az ingatlan-nyilvántartás elektronikus adatbázissá fejlesztése, az ingatlan-nyilvántartási eljárások elektronizálása, a földügyi eljárások átfutási idejének és költségszintjének csökkentése és a közigazgatási adminisztratív terhek csökkentése.

A digitalizáció kifejezetten erősen hat a jog alakulására, vajon az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályok modernizálása kifejezetten egy 21. századi törekvés? Mi történt az elmúlt évtizedekben a magyar ingatlan-nyilvántartási jogszabályalkotásban?

Az ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztésére vonatkozó törekvések még az ezredforduló előtt megkezdődtek hazánkban, sőt az 1970-es években Magyarország élen járt ezen a területen európai szinten. Az 1972. évi törvényerejű rendelet ugyanis Európában elsőként egy egységes, az ország egész területére és teljes ingatlanállományára kiterjedő nyilvántartást vezetett be. Az 1994. évi V. törvény pedig már rendelkezett az ingatlan-nyilvántartás elektronikus gépi adatfeldolgozásra való átállításáról. A rendelkezés azonban a limitált személyi és technikai lehetőségekből kifolyólag csak korlátozottan tudott ekkor még megvalósulni, azonban 1997 végére mégis minden tulajdoni lap adatai rendelkezésre álltak elektronikus formában.

A következő lépés annak biztosítása volt, hogy az ügyfelek elektronikusan hozzáférhessenek az ingatlanok adataihoz, lekérhessék egy-egy ingatlan tulajdoni lapját. E célból 2003-ban létrehozták a TakarNet nevű rendszert, amelynek segítségével elsősorban ügyvédek, közjegyzők, bankok és önkormányzatok hozzáférhettek az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz, majd 2011-től ez már bárki által éjjel-nappal elérhető szolgáltatássá vált. Bár akkor az új szabályozás jelentős előrelépést és könnyítést jelentett, az utóbbi évtizedekben nem került sor újabb fejlesztésekre, így a szabályozás elmaradottá vált.

Mik is voltak az e-ING projekt fő célkitűzései, amelyek az új Inytv. alapvető változtatásaihoz vezettek?

A fent már említett e-ING projekt célja volt a nyilvántartási rendszer korszerűsítése, az összes ingatlan-nyilvántartást érintő eljárás elektronikussá tétele, az egyablakos ügyintézés bevezetése, az okirattárak digitalizációja. Ezek tükrében született meg az új Inytv., amely a jelenleg hatályos törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet teljes reformját hozta. Az új törvény lehetővé teszi a papír alapú ügyintézés felváltását a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézéssel, az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolását az ingatlan-nyilvántartással, az ingatlan-nyilvántartás áttekinthetőségének és adatok kereshetőségének növelését.

Az új törvény jelentősebb változtatásai közül kiemelendőek a következők:

1. A 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetése azt jelentené, hogy a jövőben nemcsak a földrészleten álló épület térképi ábrázolása lesz megoldott, hanem a föld alatt elhelyezkedő építményé is, valamint több, akár egymás alatt-fölött elhelyezkedő építményé is (pl. alagút, híd, felüljáró).

2. A rangsor elvének újra definiálása alapján a jövőben kizárólag az azonos időpontban érkezett beadványok (azonos másodpercben beérkezett beadványok) esetében lesz szükség az alapelv alkalmazására nem pedig az egy napon érkezett beadványok vonatkozásában, ugyanis az űrlapok elektronikus benyújtása lehetővé teszi a beküldés pontos időpontjának detektálását.

3. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, illetve törlés iránti kérelem benyújtása az új törvény érelmében egy elektronikus űrlapon keresztül valósul majd meg, vagyis az íráson alapuló eljárási forma megszűnik.

4. Fontos változtatás, hogy a kérelemre induló eljárásokban kötelező lesz a jogi képviselet, azonban a törvény további szigorításként határozza meg, hogy jogi képviselőként ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, valamint közjegyző járhat majd el.

5. A jogi képviselő meghatalmazása terén szintén az elektronikus eljárás fog érvényesülni, vagyis a meghatalmazást elektronikus formában kell benyújtani.

6. Az új törvény alapján bevezetésre kerül az ügyleti-tulajdoni lap másolatának lehetősége, amely a teljes tulajdonilap-másolat adatain kívül a bejegyzett és törölt jogok, tények jogosultjainak – a személyi azonosítón kívüli – a tulajdoni lapon feltüntetett valamennyi azonosító adatát tartalmazza. A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával egyébként 2023. január 1-jével kivezetésre került a nem hiteles tulajdonilap-másolat.

A hatálybalépés elhalasztása nem került megindokolásra, mégis mik lehetnek az okai?

A progresszív új szabályozások bevezetése és működtetése vélhetően jelentős reformokat igényelhettek és igényelhetnek, mivel bár a törvényjavaslat eredetileg is biztosított bizonyos felkészülési időt azzal, hogy az új Inytv. hatálybalépését 2023. február 1-jére tűzte ki, végül egy évvel elhalasztásra került a hatálybalépés. A törvénymódosítás indokolást nem tartalmazott erre vonatkozóan, így természetesen nem tudhatjuk, csak feltételezzük a halasztás apropóját.

A jogalkotó ez év szeptemberében újabb meglepetést okozott a várt szabályok bevezetése tekintetében, amikor az újabb törvénymódosítással a hatálybalépést 2024. február 1-jéről 2024. október 1-jére módosította. A módosító törvény indokolása az újabb halasztás okát szintén nem jelölte meg, azonban az ilyen mértékű digitalizáció lényeges és időigényes felkészülést von maga után nemcsak az állam részéről, de a lakosság részéről is, amely eredményezheti az alkalmazás jelentős mértékű elhalasztását.

Emellett a módosító törvény indokolása szerint az utóbbi időben több szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a Miniszterelnökséget azzal, hogy az új rendszer egyidejű bevezetése helyett fokozatos bevezetésre kerüljön sor. A megkeresők azzal érveltek, hogy egy több évtizede működő ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó, a társadalom egészét érintő gyakorlatot egy időpontban, teljes mértékben átalakítani nagy kockázatot jelentene, valamint a társadalomban jelentős feszültségeket eredményezne.

Ezért a 2024. október 1-je és 2024. december 3-a közötti időszakban az új Inytv. bizonyos elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseit csak abban az esetben kell alkalmazni, amikor a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszeren keresztül kerül sor, az elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-től válik kötelezővé – összegzik végül a KCG Partners Ügyvédi Társulás és a Studia Pragmatica tudásközpont szakértői.