A KCG Partners és a JÖSz Szakkollégium által létrehozott Studia Pragmatica tudásközpont két jogi szakértője, Dr. Zsiros Tamás és Kun-Székely Anna meglátása szerint az ESG elvei nyomán létrejött szabályok az eddigiekben leginkább a nagyvállalatokat érintették, és a hangsúlyt a nagyvállalatokra vonatkozó különböző közzétételi kötelezettségekre helyezték.

A vonatkozó irányelv előírja bizonyos cégeknek, hogy üzleti jelentésük részeként a környezetvédelmi és a szociális kérdésekre, illetve a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó információkat tartalmazó, úgynevezett nem pénzügyi kimutatást készítsenek. Számos jelentés, ajánlás, tanulmány született az ESG-kockázatok azonosítása, monitorozása, kezelése témakörében, melyek érintik a vállalkozásokat, a különböző pénzügyi intézményeket, bankokat, befektetési cégeket. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy ezek a rizikók hogyan érinthetik a lakosságot, milyen mértékű az ő kitettségük az ESG-kockázatok tekintetében.

A fizikai kockázat a természeti katasztrófák gyakoriságának és nagyságrendjének várható növekedése, ezek gazdaságra gyakorolt hatása, tehát olyan rizikók, amelyeket a vállalkozás olyan ügyfelekkel vagy befektetett eszközökkel szembeni kitettségei jelentenek, amelyeket a környezeti tényezők (például levegőszennyezés, vízszennyezés) negatív hatásai potenciálisan befolyásolhatnak. A lakosság ESG-kockázatoknak való kitettsége a fizikai kockázatok vonatkozásában mutatkozhat meg közvetlenül.

Európában a fizikai kockázatok egyenlőtlenül oszlanak meg, az északi régiók hajlamosabbak az árvizekre, a déli régiók pedig a hőstressz és az erdőtüzek veszélyének kitettek. Ahogy az Európai Rendszerkockázati Testület kiemelte kiadványában (2021. július) a folyami árvizek 7,8 milliárd eurónyi kárt okoznak évente az EU-ban és az Egyesült Királyságban, és több mint 170.000 embert érintenek. E kockázatoknak hatása lehet a környezeti katasztrófákra érzékenyebb területekre vonatkozó hitelek árazására.

Az MNB 2022-es Zöld pénzügyi jelentésében kifejtette, hogy a klímakockázatok érvényre juttatása a hitelárazásban kiemelten fontos, mivel ez jó lehetőséget kínál a klímaváltozáshoz vezető piaci kudarc korrekciójára. Míg a jelentés elkészültéig Európában a bankok 16 százaléka integrálta az árazásba a környezeti kockázatokat, hazánkban egy bank járt el ugyanígy. A hazai pénzintézetek egy része képes hozzávetőleges képet alkotni az ügyletek környezeti kockázatairól, de a termék árazásába még nem építik be ezeket. Azonban erre bármikor sor kerülhet, és arra számítanak a szakértők, hogy ez a közeljövőben bekövetkezik.

Az MNB a lakóingatlan-állomány energiahatékonyságát emelte ki a jelentésében, mint olyan területet, ahol a bankok jelentős fenntarthatóságot elősegítő hatást tudnak elérni. A lakóingatlanok felelősek a hazai primer energiafelhasználás csaknem negyedéért, valamint a végső energiafogyasztás harmadáért. Ennek tükrében különösen fontos a lakóingatlanok energetikai hatékonysága, amely a kiadott tanúsítványok alapján alacsonynak tekinthető. Erre a problémára válaszul indította az MNB a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programot, amely az első, fenntarthatósági szempontokat fókuszba helyező eszközvásárlási program.

A jegybank a jelentésben rámutat, hogy a jelzáloghitelek esetében a magasabb energiahatékonysági minősítés alacsonyabb hitelkockázattal párosul. Ebből következtethetően az alacsonyabb energiahatékonysági minősítés magasabb hitelkockázattal járhat, amely ezen esetekben a THM növekedéséhez vezet, amennyiben a bankok a hitelkockázatot megfelelően beárazzák.

Továbbá a jelentés szerint, amennyiben olyan ingatlanra vesznek fel hitelt a jövőben, amely árvizekre érzékeny területen található, vagy alacsonyabb az energiahatékonysága, számolni kell azzal, hogy magasabb lesz a THM, mint más, azonos tulajdonságokkal rendelkező, de a környezeti kockázatoknak kevésbé kitett ingatlanok esetében. A célzott kockázatcsökkentési intézkedések, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást (például az árvízvédelmi rendszerekbe történő beruházások) valószínűleg csökkentenék a környezeti hatásokat, és ezzel együtt a hitelek árazásában a környezeti kockázatok miatt bekövetkező növekedést is mérsékelnék.

Egy másik fontos terület, ahol hasonlóan jelentős fenntarthatóságot elősegítő hatást érhetnek el a hitelintézetek, az az elektromos közlekedés. A Zöld pénzügyi jelentésben rámutatnak, hogy az elektromobilitás terjedését támogatják mind a technológiai fejlesztések, mind a finanszírozási tendenciák. Az e-autózást több kedvezmény segíti, mint például a gépjárműadó-mentesség, regisztrációs adómentesség, átírási illetékmentesség vagy ingyenes parkolás zöld rendszámmal. Az MNB kiemeli azonban, hogy a magyar piacon egyelőre szűkös a kínálat az elektromosautó-vásárlásra elérhető kedvező finanszírozási termékekből.

A jegybank lakáscélú Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja az energiahatékony lakások vásárlására, építésére, használt lakóépület felújítására, korszerűsítésre vehető igénybe, illetve kiemelhető szintén a Zöld vállalati és önkormányzati Tőkekövetelmény-kedvezmény Program is, mely a többi között elektromobilitáshoz kapcsolódó kitettségekhez is igénybe vehető. A kedvezmény mértéke a feltételeknek való megfelelés függvényében 5 vagy 7 százalék lehet.

Valamennyi ESG kockázati tényező hatással lehet közvetett módon a lakosságra. Ezek a rizikók azon túl, hogy negatívan hatnak a pénzügyi intézményekre, a gazdaság egészét is hátrányosan befolyásolhatják. Mindez negatívan hat az abban működő valamennyi piaci szereplőre, amely a piaci árak növekedéséhez vezethet, így kihatva a lakosság pénzügyi helyzetére.

Jól látható, hogy a lakosság ESG-kockázatoknak való közvetlen és közvetett kitettsége sem elhanyagolható. Ezen kockázatok a jövőben hatással lesznek a hitelek árazására, a piaci árakra és a pénzügyi rendszer egészére. Az ESG az elkövetkező évtizedeink meghatározó fogalma lesz, az ESG-elveknek való megfelelés pedig az egyik legjelentősebb kihívás – hangsúlyozták a szakértők.