A hét elején Nagy István agrárminiszter Phil Hogan uniós agrárbiztossal tárgyalt, aki bemutatta a 2020 utáni uniós agrárcsomag tervezetét. Ebben a vidékfejlesztésre fordítható támogatások első pillérjét 16 százalékkal, a második szintjét pedig 25 százalékkal csökkentenék. Az agrárminiszter szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan a tervezet, de az unió összes tagállama hasonlóan vélekedik. A cél, hogy a következő tárgyalásokon finomodjon a kezdeti ajánlat. Magyarországnak pedig jó a tárgyalási pozíciója: „például a degresszió terén, az 1200 hektár fölötti támogatások elvonásában az egyik legszigorúbb szabályt vezettük be a tagállamok közül. Az Európai Unió is látja, hogy jó szövetségeseink vannak, megfelelőek az intézkedések, lehet velünk egyezkedni”- tette hozzá Nagy István.

Az agárminiszter szerint még akár többet is fizetnénk, csak maradjon meg az eddigi támogatási összeg, amit az agráriumra lehet fordítani. Az Európai Unió közös agrárpolitikája ugyanis Nagy István szerint a szervezet egyik legnagyobb sikertörténete. Az alacsony élelmiszerárak, az élelmiszerbiztonság garantálása, a vidék megművelése, mind-mind ennek a politikának köszönhetők. „Ezért is mondom, hogy ez nem csak az agráriumot, hanem az Európai Unió összes lakosát érinti. Nagy kár lenne a közös politikát felpuhítani, vagy megszüntetni.”

Az öntözés területén is van még mit egyeztetni

Intenzívebben öntözné termőterületeit Magyarország, ami szintén szemben áll az Európai Unió javaslatával- folytatta Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy az unió öntözési moratóriumot vezetne be, ami szintén elfogadhatatlan a gazdák számára. „Magyarországra kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, nettó vízkibocsátóként bőven van fölös felszíni vízkészletünk, amit ki is akarunk használni”. Jelenleg az öntözésre 17 milliárd forint áll rendelkezésre éves szinten, ami azonban Nagy István szerint jóval kevesebb, mint amennyi lehívható lenne a közös agrárpolitikából.

Jelenleg itthon 80 ezer hektáron zajlik öntözés, de a versenyképesség javítása miatt ezt a területet növelni kellene. Lehetőségek mindenesetre bőven lennének, hozzátéve persze, hogy a költségek sem alacsonyak egy ilyen beruházásnál. Például egy főnyomó vezeték kiépítése 2,8 milliárd forintba kerülne. Ezzel az eszközzel közvetlenül a Tiszából tudnának öntözni a gazdák a Duna-Tisza közi homokhátságon, és így újabb 500 hektáros területet vonhatnának be az öntözésbe. „Minden nagyobb mezőgazdasági beruházás minimum 40 százalékkal növeli a termelés hatékonyságát. Ezért ezek a beruházások sokkal hamarabb térülnek meg, mint bármilyen másik ipari beruházás”- mondta az agrárminiszter.

Nem lesznek génmanipulált vetőmagok

Nagy István agrárminiszter arról is beszélt a Trend FM műsorában, hogy marad a GMO-mentesség, vagyis továbbra sem lehet majd génmanipulált vetőmagokat használni a hazai termőföldeken. „Nehezen értették meg nyugat-európai barátaink, hogy miért ragaszkodunk ehhez, de végül elfogadták, hogy Magyarország ragaszkodik ehhez az agrárverseny-előnyéhez. Világhírű a vetőmag-tenyésztésünk, és ennek megmaradásához ragaszkodunk” – hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca vezetője példaként említette a Monsanto génmódosított növényeket, aminek használata esetén csak azt a műtrágyát és alapanyagokat lehet használni, amit a cég ad.

A miniszter szerint még az sem világos, hogy ezeknek a magoknak milyen élettani hatásaik vannak, de „képzeljük el, milyen bajba kerülne a világ, ha csak ezeket a vetőmagokat használnák, és ezeket támadná meg valamilyen betegség”. A miniszter szerint a nemzetközi bíróságokon kivívott jog továbbra is garanciát jelent a GMO-mentességre, ezen felül a Magyar Alaptörvény is tiszta vetőmaghasználatot ír elő, így ezért sem mérlegelhet az agrártárca, ha szabálytalanságot talál. „Volt már olyan, hogy egy gazda földjét ki kellett tárcsázni, és büntetést kapott a GMO-s vetőmag használata miatt, még akkor is, ha azt mondta, hogy véletlen szennyeződésről volt szó” – utalt a szigorúságra Nagy István.

A Nap Vendége beszélgetésben szóba került az állategészségügy is. A sertéspestis továbbra is gondot okoz Európában, leginkább Ukrajna, Lengyelország, illetve legújabban Belgium állatállományában. „Magyarországon csak vaddisznókban találtak sertéspestist, Heves- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Ezekről a területekről nem mehet házisertés export sem a külföldi partnerekhez, de a többi régióból fogadnak szállítmányokat. (…) Az állategészségügyi szakembereinknek nagyon résen kell lenniük, hogy betartassák az előírásokat, mert, ha egy állattartó elesik, azon az egész magyar ágazat nagyot veszít” – hívta fel a betegség kockázataira a figyelmet a miniszter.

Nagy István az adás végén beszélt arról is, hogy az osztatlan közös földtulajdonokkal kapcsolatban hamarosan egy olyan törvényjavaslatot terjesztenek majd az Országgyűlés elé, amivel rendezni szeretnék ezt a több évtizedes problémát. A tervezet jelenleg társadalmi vitán van, de még ebben a parlamenti ciklusban várható egy új jogszabály elfogadása.

A teljes műsort itt hallgathatja meg. A riporter Nagy Károly.