Erőteljes magyarországi bérdinamika

Mind a nettó, mind a nettó bérek 10 százalék felett nőttek. Tavaly az első 10 hónapban a reálkeresetek, vagyis a fizetések vásárlóértéke is 10 százalék felett nőtt, amire soha nem volt még korábban példa. Mint ahogy a környező országokban sem volt még ekkora. Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Trend FM, A Nap Vendége műsorában azt mondta, hogy Lengyelországban volt hasonló, még 2015-ben. Azt a szakértő is elismerte, hogy azért a magyar béreknek volt honnan emelkedniük. Szalai Piroska a műsorban ismertette az OECD egyik felmérését, miszerint 2018-ban a tagországok közül Magyarországon várható a legnagyobb béremelkedés. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke megjegyezte, hogy a tavalyi első 11 hónapban, átlagban 200 ezer forint alatt volt a nettó jövedelem, de „csak egy hajszállal”. A családi adókedvezménnyel számolva viszont már bőven 200 ezer forint feletti, akár átlag 220 ezer forintra is kijöhet a nettó átlagjövedelem.

A szakértő szerint a bérek emelkedése már nemcsak a kormány és a szociális partnerek közötti többéves megállapodásnak köszönhető, hanem a piaci viszonyok is diktálnak, a foglalkoztatás jelentős emelkedése miatt. Az infokommunikációban és a pénzügyi szektorban a legmagasabbak a jövedelmek. Területi viszonyokban pedig Budapesten, illetve Győr-Moson Sopron - és Vas megyében. Azok a megyék tudnak nagyobb átlagjövedelmet produkálni, ahol a tudás-intenzív munkaerőt foglalkoztatása erőteljesebb, illetve azoknál a nyugati megyéknél erősebb a fizetés, amelyek közelebb vannak az osztrák határhoz.

Szalai Piroska azt is megemlítette, hogy az ingázók aránya csökkent az elmúlt évben, a 4-5 évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Bizonyos területeken azt a plusz költséget nem vállalja a család, ami a kinti munkavállaláshoz kell. Főleg az építőiparba jöttek haza a munkások, mert már itthon is meg lehet keresni azt a pénzt, ami a biztos megélhetéshez kell – magyarázta a bérpiaci szakértő.

Regionális bérverseny

A minimálbérek tekintetében Magyarország felkerült a 400 eurósok közé. Ez a kelet-közép-európai régióban a legmagasabbak között van. A nyugat-európai államok minimálbérei viszont – még a legalacsonyabbak is – 600 euró fölöttiek. „Zárul az olló Nyugat- és Kelet-Európa között, de még nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy a bérszínvonal hasonló legyen” – mondta Szalai Piroska. A bérpiaci szakértő azt azért hozzátette, hogy Nyugat-Európában a magasabb fizetések mellett drágábbak a közszolgáltatások is.

74 százalékos a foglalkoztatottság Magyarországon, a regisztrált munkanélküliek aránya 4 százalék alatt volt tavaly. Viszont még mindig jelentős az inaktívak aránya. Ezen a nagy létszámú rugalmas foglalkoztatás segíthetne. A szakértő úgy látta, hogy rugalmas munkaerő-szervezés megoldás lehetne a kislélekszámú települések esetében is, ahol például nem olyan jó a közlekedési lehetőség.

2018-ban a várakozás az, hogy tovább nő a foglalkoztatás, akár 75 százalékra. A munkanélküliségi ráta pedig 3,5 százalékra csökkenhet. Szalai Piroska szerint biztos, hogy a közfoglalkoztatottak száma is mérséklődni fog. A betöltetlen állások száma Magyarországon megnőtt az utóbbi években, és további emelkedés várható.

Budapest a start up-ok versenyében dobogós

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke arról is beszélt, hogy hetedik alkalommal rendezték meg a Be smart! versenyt a start up-oknak. 29 igazán magas színvonalú kezdő vállalkozás indult, nagyrészt elektromobilitás, közlekedés, fintech és e-health témában érdekelt cégek.

Szalai Piroska szerint a verseny színvonala egyre emelkedik, mert most már nemzetközi színvonalú, a külpiacokon is jó pár éve jelenlevő, magukat jól pozícionáló cégekről van szó. Sokkal több profi csapat van Magyarországon, és a többi kelet-közép-európai országban is, mint mondjuk pár évvel ezelőtt.

Hol tart Budapest?

A szakértő úgy látja, hogy Londonhoz, Párizshoz vagy Berlinhez képest a magyar céges világ még jelentős lemaradással küzd, de például Dublin már sokkal közelebb van hozzánk, ha a start up-okat nézzük. Ha mondjuk a 2004-ben csatlakozott országokat nézzük, akkor viszont már dobogós helyen van Budapest. Prágával, Tallinnal szokták együtt emlegetni a magyar fővárost.

A digitalizáció egész Európában és persze azon kívül is nagy sebességgel pörög. „Ezért, ha nem figyelünk oda, akkor pillanatok alatt el tudnak hagyni minket. Nekünk mindenféleképpen nagyon fontos, hogy a cégek mellett a kormányzat és az önkormányzatok is fokozottan figyeljenek erre a területre, és mindenki tegye meg azt, ami az ő feladata” – hangsúlyozta Szalai Piroska. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint nemcsak anyagi támogatást igényelnek az induló vállalkozások, hanem a tudástőkéjük erősítését, és a piaci kapcsolataik erősítését is.

Állami pályázati lehetőségek

A pénzügyi, támogatási lehetőségek nemcsak a Budapesten kívüli régiók számára elérhetőek, hanem a fővárosi cégek számára is. A High Ventures és a Széchenyi Tőkealap a legelérhetőbb forrás a vállalkozások számára. Az egészen apró fejlesztésektől a régiós elképzelésekig, számtalan területen elérhető a forrás.

Szalai Piroska beszélt arról is, hogy kerületekben is nyitottak a pénzügyi lehetőségek. Például a józsefvárosi start up verseny elérhető a VIII. kerületi vállalkozások számára, és nemrég zárult Új-Budán, a XI. kerületi önkormányzat versenye. Ezeken a helyeken, körülbelül 1 millió forintos források érhetők el.

Még mindig felívelő fázisában van az innovatív vállalkozások szerepe a magyar gazdaságban. Nemcsak a cégek száma, hanem, amit a piacra tudnak hozni, az is. „Szent igaz, hogy számos olyan vállalkozás van, amellyel korábban már találkoztunk, de nincs a piacon, vagy már nem is azt fejleszti. De van olyan csapat is, amely 3 projektjével is szeretne a külpiacra menni” – mondott egy példát a szakértő.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint 5-6 évvel ezelőtt még a divathoz kapcsolódó vállalkozások voltak többségben, utána a zalaegerszegi tesztpálya indulása miatt az e-mobilitás elindult, ezt követte a fintech, vagyis a pénzügyi innováció.

Tavaly november 1-én megnyílt az Egységes Elektronikus Egészségügyi Tér. Valószínűleg ennek hatására is, az elektronikus egészségügy területéhez köthető induló vállalkozások alakultak. Ez a cég- és fejlesztési hullám érzékelhető volt már tavaly nyáron, a németországi Düsseldorfban. A Fintech az például tel-avivi központú. Madrid, Lisszabon, Stockholm pedig az e-mobilitásban jó.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést: