Jelenleg a Pfizer oltásánál az első adag után 21 nappal lehet beadni a második dózist, a Modernánál ugyanez a késleltetési idő 28 nap. Az első vakcina beadását követően 12-15 napon belül kialakul egy 50-60 százalékos védettség, ami a 17-18-ik napon 80 százalékos immunitást jelent már. A második vakcina után pedig az 5-7-ik napon alakul ki a 95-100 százalékos védettség – magyarázza Jakab Ferenc, a pécsi Virológiai központ vezetője.

Nagy-Britannia viszont inkább úgy kalkulál, hogy minél több ember kapja meg az első oltást, és alakuljon ki náluk egy nem teljes körű, de akár 80 százalékos védettség. A brit példát követve egyre több ország gondolkozik azon, hogy kitolja a második oltás időpontját – teszi hozzá Jakab. Aki szerint az új brit vírusmutáns egyelőre csak virológiai szempontból érdekes, hiszen valóban gyorsabb a terjedési üteme, viszont klinikai oldalról nem okoz súlyosabb megbetegedést.

„A vírus érdeke, hogy minél több embert megfertőzzön, ezért egy normális evolúciós-szelekciós folyamat része, hogy az új variánsok kiszorítják a korábbi vírustörzseket” – magyarázza a pécsi Virológiai központ vezetője.

Nincs kínai vagy orosz vakcina, csak jó vakcina, és kevésbé jó vakcina van

A szakember szerint mindenképp érdemes arról beszélni, cikkeket írni, hogy melyik vakcinát adassuk be magunknak. Ugyanakkor nem szerencsés, ha az oltóanyag származási helyét helyezzük fókuszba. „Csak hatékony és kevésbé hatékony vakcina létezik” – nyomatékosítja Jakab Ferenc. Aki hozzáteszi: a modern, harmadik generációs RNS vakcinák 95-100 százalékos hatékonyságúak, az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok pedig 75-80 százalékosak.

Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az RNS vakcinák -70 fokos hűtési láncot igényelnek gyakorlatilag a gyártó szalagtól kezdve az emberekbe történő beadásig. Márpedig egy trópusi éghajlatú övezetben, vagy egy afrikai országban ezt a hőmérsékletet jóval nehezebb garantálni. Itt a Kínában gyártott vakcina, ha átmegy az ellenőrzési protokollokon, tökéletes megoldás. Ez azért is lényeges, mert Jakab szerint, amíg nincs globális átoltottság, nem csináltuk semmit sem. Minden országban el kell érni a 60-70 százalékos nyájimmunitást. Amely arányon egyébként a gyorsabban terjedő vírusvariációk emelhetnek némiképp.

Globális probléma az oltásellenesség

Még mindig javában beszélhetünk az oltásokkal szembeni szkepticizmusról, de a kezdeti számokhoz képest azért már kedvezőbb az összkép. Kezdetben 14-15 százalékos oltakozási hajlandóságokról lehetett olvasni, de most már a társadalmak 45-50 százaléka vakcina párti. Jakab szerint ebben szerepet játszik, hogy egyre több ember kapja meg az oltóanyagot, és javarészt mellékhatás nélkül vészelik át az ezt követő időszakot.

Nem magyar kuriózum az oltásellenesség, és nem is csak a koronavírussal van összefüggésben. Jakab Ferenc emlékeztet rá, hogy néhány éve a kanyaró járvány is azért tudott újra fellendülni, mert sokan nem vették fel a kötelező védőoltást.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A műsorban Jakab Ferenc mellett Dr. Lacza Zsombor, az OrthoSera Kft. ügyvezetője is elmesélte tapasztalatait az oltakozással kapcsolatban. A műsorvezető Mezei Dániel.