Az egész országban egy időben, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon végrehajtott adatfelvétel kiterjed minden személyre és lakásra. A válaszadás a népszámlálásról szóló, 2018. évi CI. törvény értelmében kötelező, emellett az adatszolgáltatás társadalmi érdek, közös ügy, hiszen a népszámlálásból kinyert adatok a mindennapokat, mindenki jövőjét befolyásoló szociális és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapjául szolgálnak – mondta sajtótájékoztatóján dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke.
A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk Magyarország népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, valamint élet- és lakáskörülményeiről. Az eredmények számos területen hasznosulnak, így például megbízható alapot nyújtanak az egész országot, illetve az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgál a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segíti a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A 2022-es népszámlálásról szóló interjúnkat itt hallgathatja meg.
A cenzus helyi előkészítéséért és az adatfelvétel végrehajtásáért a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzatok jegyzői felelnek, a KSH szakmai felügyelete és támogatása mellett. Ők választják ki azt a csaknem 28 ezer számlálóbiztost, akik azokat a háztartásokat fogják felkeresni, akik nem töltötték ki online a kérdőívet. Ezen kívül a jegyzők felelnek arról a mintegy 3200 felülvizsgálóról is, akik a számlálóbiztosok tevékenységét felügyelik majd. A jegyzőknek a népszámlálás utolsó szakaszában, a pótösszeírás során is fontos feladatuk lesz: azok a személyek, akik november 20-ig sem interneten keresztül, sem számlálóbiztos segítségével nem töltötték ki a népszámlálási kérdőívet, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget ennek a kötelezettségüknek – tette hozzá a KSH elnöke.
A népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra, az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdéseket megválaszolni. Személyi kérdőívet kell kitölteni minden magyar állampolgárról, aki október 1-jén Magyarországon él, azokról a magyar állampolgárokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, valamint a külföldi állampolgárokról, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak. Lakáskérdőívet kell kitölteni az ország területén minden lakásról, lakott üdülőről és egyéb lakott lakóegységről, illetve a közösségi éjszakai elhelyezésre szolgáló intézményekről. Fontos, hogy – a nem lakott üdülők kivételével – az üresen álló ingatlanokról is adatot kell szolgáltatni. A kötelező kérdések mellett olyanok is lesznek, amelyek megválaszolása önkéntes. Ezek az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a nemzetiségi hovatartozásra, valamint az anyanyelvre és a családi, baráti körben használt nyelvre, illetve a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések – hívta fel a figyelmet Mag Kornélia, a KSH elnökhelyettese.
Minden magyarországi lakcímre felkérőlevelet küldenek
A postai úton küldött levélben a népszámlálásról szóló hasznos információk mellett egy egyedi belépési kód is található, ennek segítségével tudja minden háztartás önállóan, interneten kitölteni a kérdőívet a népszámlálás honlapján. Az adatszolgáltatás folyamata a lakáskérdőív kitöltésével kezdődik, majd annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan az adott ingatlanban élnek. A kérdőívek online kitöltésére október 1. és 16. között, a nepszamlalas2022.hu oldalon keresztül van lehetőség. Akik ezzel nem élnek, azokat október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel; ebben az időszakban már csak az ő segítségükkel lehet megválaszolni a népszámlálási kérdéseket – ismertette Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője.
A kitöltött adatlapok a beküldést követően a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek. A kérdőíveken rögzített adatokat a beküldést követően titkosítják, és fokozottan védett környezetben tárolják. Az informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jóváhagyásával történt. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában lehet nyilvánosságra hozni. A számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy a kapott válaszokat, illetve a tudomásukra jutott egyéb információkat bizalmasan kezelik, azokat más személynek nem adják át, valamint az elektronikus kérdőívekről vagy azok egyes részleteiről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, az adatszolgáltatóval folytatott beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítik – összegezte dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.
