„Kétharmada exportál a francia cégeknek, ezért nem érzi annyira a francia részvénypiac, hogy kormányválság van. A bankok ugyanakkor azért érzékenyebbek a belföldi történésekre. A pénzintézetek ráadásul jelentős francia állampapírhozammal rendelkeznek, és mivel emelkednek a hozamok, ez nem segíti a működésüket" – magyarázta a piaci hatásokat Nagy András, az Erste részvényelemzője.

Szerinte kicsi az esély a politikai kiegyezésre. A baloldal, a jobboldal és a középső erők egyaránt egyharmadnyi részt képviselnek a Nemzetgyűlésben. „Ez nagyon megnehezíti az együttműködési helyzetet. Ráadásul a mindenkori kormánynak nagyon hálátlan feladata van a költségvetéssel. Az utóbbi években az államháztartási hiány nagyon elszállt, lényegében alig volt olyan év, amikor 5 százalék alatti deficitet tudtak felmutatni. Az elemzők azzal számolnak, hogy idén, jövőre és 2 év múlva sem lesz ez másként. Ez hosszú távon nem fenntartható. Költségvetési megszorításra lenne szükség, de ez politikailag nem egy hálás feladat" – mondta el a meglátásait Nagy András.

Az előző kormány is a költségvetési kiigazítás kezdeményezése miatt bukott meg a törvényhozásban. Az Erste részvényelemzője szerint a nagyon magas jövedelműek adóemelése sem okozott osztatlan elismerést az előző kormánytól.

„Időhúzásnak tűnik, hogy egyelőre nem nevezett ki új miniszterelnököt Emmanuel Macron francia elnök. A köztársasági elnök egyelőre hallani sem akar a saját lemondásáról" – összegzett Nagy András. Legkorábban, novemberben lehet előrehozott választás Franciaországban. Ez viszont nem változtat azon, hogy 110 százalék a GDP-arányos államadósság, ami 3 év alatt akár 120 százalék is lehet, ami már az Európai Unióban a legmagasabb lenne.

Spanyolországnál és Görögországnál is magasabb kötvényfelárakat kénytelen fizetni Franciaország ahhoz, hogy finanszírozni tudják az államadósságukat.

A magyar infláció nem ugrott meg

Nem változtak a fogyasztói árak szeptemberben augusztushoz képest, vagyis az átlagos árszínvonal éves változása maradt 4,3 százalékon. Havi alapon sincs változás: ezzel már három egymást követő hónapban maradt ezen a szinten az áremelkedés üteme.  Az elemzőket meglepte a pozitív adat, de ez még mindig messze van a jegybank 3 százalékos célsávjától. Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy ha maradnak az árstoppos termékek, akkor év végére 4 százalék alá csökkenhet az éves infláció.

„Meglepődtünk, mert havi alapon 0,1 százalékos áremelkedést vártunk. Kisebb pozitív meglepetést hozott ez őszre" – értékelte a magyar inflációs adatot az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt, ezen belül a csokoládé, kakaóé 19,2, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9 százalékkal. A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások árai 12,9 százalékkal emelkedtek. „A csokoládé és a kakaó nem esik az árrésstopok alá, lehet, hogy itt volt egy átárazás más termékek miatt. Alapvetően a világpiaci folyamatok okozzák ezeknek a termékeknek a drágulását" – értékelt az Erste makrogazdasági elemzője.

A nyaralási árak havi alapú visszaesése segítette kismértékben az inflációt. „Decemberre 3,7 százalék körül lehet majd az infláció, de ez csak akkor lesz így, ha novemberben nem vezetik ki az árrésstopot. Ez viszont az állami adminisztrációs előírásoknak az árakban van egy inflációs torzító hatása. Ad egy bizonytalanságot, hogy nem tudjuk, meddig maradnak érvényben az intézkedések, és hogy ezek kivezetése esetén milyen árfelhajtó hatást okoznak" – összegzett Nyeste Orsolya.

A szerdai Reggeli Monitor műsorvezetője, Németh László. Az interjúkban elhangzott még:

  • A bukott francia miniszterelnök majdnem ugyanazokkal a miniszterekkel akart kormányt alakítani, akik egyszer már leszerepeltek.-
  • Hozhat-e megoldást az előrehozott választás Franciaországban?
  • Jó esély van arra, hogy a magyar infláció az MNB célsávja közelébe kerüljön