A második negyedévben a hazai gazdaság negyedéves bázison 0,2 százalékkal mérséklődött, míg éves alapon 1,3 százalékkal nőtt. Emögött elsősorban a beruházások érdemi csökkenése húzódott meg, amit csak részben volt képes ellensúlyozni a fogyasztás. Ez utóbbi bár fokozatosan élénkül, az óvatossági motívum továbbra is tetten érhető benne – részletezte Molnár Dániel senior makrogazdasági elemző a Nap Vendége műsorunkban.
A növekedést tehát felhasználási oldalról változatlanul a fogyasztás húzta, míg a beruházások továbbra is visszafogták azt. A nettó export is hozzájárult a bővüléshez, ugyanakkor ez változatlanul annak köszönhető, hogy a behozatal a kivitelnél jobban esett vissza, ami elsődlegesen a beruházási projektek elhalasztásának következménye. A várakozások szerint a beruházások idén még visszafogják, jövőre azonban már támogatják a gazdaság bővülését.
A Makronóm Intézet szakértői éves átlagban a nemzetgazdaság egészében 13,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést várnak, ami az inflációt is figyelembe véve 9 százalékos reálbér-emelkedést jelentene az idei évre. Jövőre az átlagkereset ismét kétszámjegyű ütemben nőhet, 10,5 százalékkal, ami megközelítőleg 7 százalékos reálbér-növekedést jelent. A további részletekről Nagy Károly kérdezte Molnár Dánielt.
